HU/SB 1.9.8
8. VERS
- anye ca munayo brahman
- brahmarātādayo ’malāḥ
- śiṣyair upetā ājagmuḥ
- kaśyapāṅgirasādayaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
anye—sokan mások; ca—szintén; munayaḥ—bölcsek; brahman—ó, brāhmaṇák; brahmarāta—Śukadeva Gosvāmī; ādayaḥ—és mások; amalāḥ—teljesen megtisztultak; śiṣyaiḥ—tanítványaikkal; upetāḥ—együtt; ājagmuḥ—megérkezett; kaśyapa—Kaśyapa; āṅgirasa—Āṅgirasa; ādayaḥ—mások.
FORDÍTÁS
Sokan eljöttek, köztük Śukadeva Gosvāmī és számos megtisztult lélek, Kaśyapa, Āṅgirasa és mások, tanítványaik kíséretében.
MAGYARÁZAT
Śukadeva Gosvāmī (Brahmarāta): Śrī Vyāsadeva híres fia és tanítványa, akinek Śrī Vyāsadeva először a Mahābhāratát, aztán pedig a Śrīmad-Bhāgavatamot tanította. Śukadeva Gosvāmī elmondta a Mahābhārata egymillió-négyszázezer versét a Gandharvák, Yakṣák és Rākṣasák tanácsában. A Śrīmad-Bhāgavatamot először Parīkṣit Mahārāja jelenlétében beszélte el. Nagyszerű apjától alaposan elsajátította az egész Védikus Irodalmat, így a vallásos elvekről szóló hatalmas tudása segítségével tökéletesen megtisztult lélekké vált. A Mahābhāratából (Sabhā-parva 4.11) megtudhatjuk, hogy ő is jelen volt Yudhiṣṭhira Mahārāja királyi gyülekezetében, valamint Parīkṣit Mahārāja böjtölésekor. Mint Śrī Vyāsadeva hiteles tanítványa, mélyrehatóan kérdezte apját a vallási szabályokról és a lelki értékekről. Nagyszerű apja rendkívül elégedetté tette, amikor a yoga-rendszerről — amellyel az ember eljuthat a lelki királyságba —, a gyümölcsöző munka és a tapasztalati tudás közötti különbségről, a lelki megvalósítás elérésének módjáról, a négy āśramáról (a tanuló, a családos, a visszavonult és a lemondott életről), az Istenség Legfelsőbb Személyisége fenséges helyzetéről, arról a folyamatról, amelynek segítségével szemtől szemben láthatjuk Őt, a tudás megszerzésére méltó hiteles tanítványról, az öt anyagi elem megfigyeléséről, az intelligencia egyedülálló helyzetéről, az anyagi természet és az élőlény tudatáról, az önmegvalósított lélek jellemző jegyeiről, az anyagi test működésének szabályairól, a természet befolyásoló kötőerőinek tüneteiről, az örök vágy fájáról és a pszichikai tevékenységekről tanította őt. Apja és Nāradajī engedélyével néha a napra is ellátogatott. Űrutazásának leírása a Mahābhārata Śānti-parvájában(332) található. Végül eljutott a transzcendentális világba. Számtalan néven ismerik, például Araṇeya, Aruṇisuta, Vaiyāsaki és Vyāsātmaja.
Kaśyapa: A prajāpatik egyike, Marīci fia és Prajāpati Dakṣa egyik veje. Ő az apja a hatalmas madárnak, Garuḍának, akinek elefántok és teknősök szolgáltak eledelül. Prajāpati Dakṣa tizenhárom leányát vette feleségül, nevük Aditi, Diti, Danu, Kāṣṭhā, Ariṣṭā, Surasā, Ilā, Muni, Krodhavaśā, Tāmrā, Surabhi, Saramā és Timi volt. Feleségeivel számtalan gyermeket nemzett, félisteneket és démonokat egyaránt. Első feleségétől, Adititől született a tizenkét Āditya, akik közül az egyik Vāmana, Isten inkarnációja volt. A nagy bölcs, Kaśyapa, szintén jelen volt Arjuna születésekor. Ajándékként megkapta az egész világot Paraśurāmától, s később arra kérte Paraśurāmát, hagyja el e világot. Másik neve Ariṣṭanemi. Az univerzum északi részében él.
Āṅgirasa: Maharṣi Aṅgirā fia. Bṛhaspatiként ismerik, s ő a félistenek papja. Azt mondják, hogy Droṇācārya az ő részleges inkarnációja volt. Bṛhaspati szembeszállt Śukrācāryával, a démonok lelki tanítómesterével. Fiát Kacának hívták, s ő adta a tűzfegyvert először Bharadvāja Muninak. Feleségével, Candramāsīval, a híres csillagok egyikével hat fiat nemzett (köztük a tűzistent). Tudott az űrben utazni, ezért megjelenhetett még Brahmalokán és Indralokán is. Ő látta el tanácsokkal a mennyek királyát, Indrát, hogyan győzze le a démonokat. Egyszer megátkozta Indrát, akinek így disznóként kellett megjelennie a földön, s nem akart visszatérni a mennyekbe. Ilyen hatalmas az illuzórikus energia vonzereje. Még egy disznó sem akar megválni földi tulajdonától, akkor sem, ha a mennyei királyságot kapja érte cserébe. Āngirasa volt a bolygók népeinek vallási tanítója.