HU/SB 10.1.49-50


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


49-50. VERSEK

pradāya mṛtyave putrān
mocaye kṛpaṇām imām
sutā me yadi jāyeran
mṛtyur vā na mriyeta cet
viparyayo vā kiṁ na syād
gatir dhātur duratyayā
upasthito nivarteta
nivṛttaḥ punar āpatet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pradāya—megígérve, hogy átadja; mṛtyave—Kaṁsának, aki maga a megtestesült halál Devakī számára; putrān—fiaimat; mocaye—megszabadítom a közelgő veszedelemtől; kṛpaṇām—ártatlan; imām—Devakī; sutāḥ—fiak; me—enyém; yadi—bármikor; jāyeran—megszülessen; mṛtyuḥ—Kaṁsa; —vagy; na—nem; mriyeta—haljon meg; cet—ha; viparyayaḥ—épp az ellenkezője; —vagy; kim—akár; na—nem; syāt—megtörténhet; gatiḥ—a mozgása; dhātuḥ—a gondviselésnek; duratyayā—nagyon nehéz megérteni; upasthitaḥ—amit jelenleg elér; nivarteta—megállíthatja; nivṛttaḥ—Devakī halálának megelőzése; punaḥ āpatet—a jövőben újra megtörténhet (de mit lehet tenni?).


FORDÍTÁS

Vasudeva a következőképpen töprengett: Ha minden fiamat átadom Kaṁsának, aki maga a megtestesült halál, azzal megmentem Devakī életét. Talán Kaṁsa majd meghal, mielőtt fiaim a világra jönnének, vagy mivel úgyis arra ítéltetett, hogy a fiam kezétől haljon meg, talán egyik fiam fogja megölni. Addig is hogy abbahagyja ezt az azonnali fenyegetést, megígérem majd neki, hogy átadom a fiaimat, s ha majd idővel meghal, nem kell többé mitől rettegnem.


MAGYARÁZAT

Vasudeva úgy akarta megmenteni Devakī életét, hogy megígérte Kaṁsának: átadja neki a fiait. „A jövőben Kaṁsa meg is halhat    —    gondolta    —,    vagy az is előfordulhat, hogy egyetlen fiat sem nemzek. Még ha születik is egy fiam, és odaadom Kaṁsának, Kaṁsa talán az ő kezétől fog elpusztulni, hiszen a sors elrendezéséből bármi megtörténhet. Nagyon nehéz megérteni, hogyan irányítja a sors az eseményeket.” Így aztán Vasudeva annak érdekében, hogy megmentse Devakīt, úgy határozott, hogy ígéretet tesz: fiait Kaṁsa kezébe adja.