HU/SB 10.11.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

bālā ūcur aneneti
tiryag-gatam ulūkhalam
vikarṣatā madhya-gena
puruṣāv apy acakṣmahi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bālāḥ—az összes többi fiú; ūcuḥ—mondta; anena—Általa (Kṛṣṇa által); iti—így; tiryak—keresztben; gatam—ami jött; ulūkhalam—a famozsár; vikarṣatā—Kṛṣṇa által, aki húzta; madhya-gena—a két fa közé menvén; puruṣau—két gyönyörű alak; api—szintén; acakṣmahi—saját szemünkkel láttuk.


FORDÍTÁS

A tehénpásztorfiúk ekkor így szóltak: „Kṛṣṇa tette! Amikor a két fa közé ment, a mozsár keresztbefordult. Kṛṣṇa húzta a mozsarat, a két fa pedig kidőlt. Ezután két gyönyörű férfi lépett ki a fákból. Saját szemünkkel láttuk mindezt!”


MAGYARÁZAT

Kṛṣṇa pajtásai el akarták mondani Kṛṣṇa papájának a valódi helyzetet, s elmesélték, hogy nem csupán kidőltek a fák, de a kidőlt fákból két gyönyörű férfi lépett elő. „Ez történt    —    mondták.    —    Saját szemünkkel láttuk.”