HU/SB 10.11.50
50. VERS
- taṁ tālu-mūlaṁ pradahantam agnivad
- gopāla-sūnuṁ pitaraṁ jagad-guroḥ
- caccharda sadyo ’tiruṣākṣataṁ bakas
- tuṇḍena hantuṁ punar abhyapadyata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—Kṛṣṇa; tālu-mūlam—a torka gyökerét; pradahantam—égette; agni-vat—mint a tűz; gopāla-sūnum—Kṛṣṇa, egy tehénpásztor fia; pitaram—az apja; jagat-guroḥ—az Úr Brahmānak; caccharda—kijött a szájából; sadyaḥ—azonnal; ati-ruṣā—nagy dühösen; akṣatam—anélkül hogy megsérült volna; bakaḥ—Bakāsura; tuṇḍena—éles csőrével; hantum—megölni; punaḥ—újra; abhyapadyata—igyekezett.
FORDÍTÁS
Kṛṣṇa, aki az Úr Brahmā apja volt, de úgy cselekedett, mintha egy tehénpásztor fia lett volna, olyan lett, mint a tűz, s égetni kezdte a démon torkának gyökerét, mire Bakāsura démon azonnal kihányta Őt. Amikor a démon látta, hogy Kṛṣṇának annak ellenére, hogy lenyelte Őt, a haja szála sem görbült, nyomban újra rátámadt hegyes csőrével.
MAGYARÁZAT
Noha Kṛṣṇa mindig olyan puha, mint a lótusz, Bakāsura torkában olyan égető érzetet keltett, mintha forróbb lenne a tűznél. Kṛṣṇa teste édesebb a kandiscukornál, de Bakāsura keserű ízt érzett, ezért azonnal kihányta Kṛṣṇát. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 4.11) kijelenti: ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajāmy aham. Amikor valaki az ellenségének tekinti Kṛṣṇát, Ő lesz a legelviselhetetlenebb az ilyen abhakta számára, aki így nem képes elviselni Kṛṣṇát sem belül, sem kívül. Ezt láthatjuk most Bakāsura esetében.