HU/SB 10.8.25
25. VERS
- śṛṅgy-agni-daṁṣṭry-asi-jala-dvija-kaṇṭakebhyaḥ
- krīḍā-parāv aticalau sva-sutau niṣeddhum
- gṛhyāṇi kartum api yatra na taj-jananyau
- śekāta āpatur alaṁ manaso ’navasthām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śṛṅgī—a tehenekkel; agni—tűz; daṁṣṭrī—majmok és kutyák; asi—kardok; jala—víz; dvija—madarak; kaṇṭakebhyaḥ—és tüskék; krīḍā-parau ati-calau—a gyerekek játszottak, mert túlságosan nyughatatlanok voltak; sva-sutau—saját két fiuk; niṣeddhum—hogy megállítsák Őket; gṛhyāṇi—ház körüli kötelességek; kartum api—végezve; yatra—amikor; na—nem; tat-jananyau—anyjuk (Rohiṇī és Yaśodā); śekāte—képes; āpatuḥ—elérték; alam—valójában; manasaḥ—az elmének; anavasthām—az egyensúlyát.
FORDÍTÁS
Amikor Yaśodā és Rohiṇī nem tudták megvédeni a gyerekeket az olyan szerencsétlenségektől, melyekkel a tehenek szarva, a tűz, a karmokkal és fogakkal rendelkező állatok — majmok, kutyák és macskák —, tövisek, kardok és egyéb földön heverő fegyverek fenyegették Őket, örökké aggódtak, s nem tudták zavartalanul végezni házimunkájukat. Ekkor teljesen elmerültek az anyai szeretet szenvedéseként ismert transzcendentális eksztázisban, mert ez volt az, ami elméjükben felébredt.
MAGYARÁZAT
Kṛṣṇának ezek a kedvtelései és a nagy boldogság, amelyet az anyák éreztek, transzcendentálisak: velük kapcsolatban semmi sem anyagi. A Brahma-saṁhitā mint ānanda-cinmaya-rasáról ír róluk. A lelki világban létezik aggodalom, létezik sírás, és vannak más érzelmek is, melyek az anyagi világban tapasztalható érzelmekhez hasonlítanak. Mivel azonban ezek az érzelmek valódi formában a transzcendentális világban léteznek, amelynek ez a világ csak egy utánzata, Yaśodā anyának és Rohiṇīnak transzcendentális élvezetet okoztak.