HU/SB 10.8.44


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


44. VERS

sadyo naṣṭa-smṛtir gopī
sāropyāroham ātmajam
pravṛddha-sneha-kalila-
hṛdayāsīd yathā purā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sadyaḥ—e filozófiai elmélkedés után Yaśodā anya teljesen meghódolt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; naṣṭa-smṛtiḥ—megfeledkezve arról, hogy látta Kṛṣṇa szájában a kozmikus formát; gopī—Yaśodā anya; —ő; āropya—ültetve; āroham—az ölébe; ātmajam—a fiát; pravṛddha—megnövekedett; sneha—szeretettel; kalila—hatással volt; hṛdayā—szíve mélye; āsīt—került; yathā purā—ahogyan korábban volt.


FORDÍTÁS

Yaśodā anya nyomban megfeledkezett yogamāyā illúziójáról, hogy Kṛṣṇa megmutatta a kozmikus formát a szájában. Fiát ugyanúgy vette az ölébe, mint azelőtt, és szívében úgy érezte, még jobban szereti transzcendentális gyermekét.


MAGYARÁZAT

Yaśodā anya azt gondolta, hogy az, hogy Kṛṣṇa szájában megpillantotta a kozmikus formát, yogamāyā műve volt, akár egy álom. Ahogyan egy álom után az ember mindent elfelejt, Yaśodā anya is azonnal elfelejtette az egész esetet. Természetes szeretete még erősebb lett, s ezért magában úgy döntött: „Merüljön mindez most feledésbe! Nem törődöm vele. Itt van a fiam, hadd pusziljam meg!”