HU/SB 10.9.21


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


21. VERS

nāyaṁ sukhāpo bhagavān
dehināṁ gopikā-sutaḥ
jñānināṁ cātma-bhūtānāṁ
yathā bhaktimatām iha


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; ayam—ezt; sukha-āpaḥ—amit nagyon könnyű elérni, vagy a boldogság tárgya; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; dehinām—azoknak, akik testi életfelfogásban élnek, különösen a karmīknak; gopikā-sutaḥ—Kṛṣṇa, Yaśodā anya fia (Kṛṣṇát Vasudeva fiaként Vāsudevának, Yaśodā anya fiaként pedig Kṛṣṇának hívják); jñāninām ca—és a jñānīknak, akik igyekeznek megszabadulni az anyagi szennyeződéstől; ātma-bhūtānām—az önellátó yogīknak; yathā—mint; bhakti-matām—a bhaktáknak; iha—ebben a világban.


FORDÍTÁS

Az ösztönös szerető szolgálatot végző bhakták elérhetik az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Kṛṣṇát, Yaśodā anya fiát, azok viszont, akik az elmebeli spekuláció útját járják, akik szigorú lemondásokkal és vezeklésekkel törekszenek az önmegvalósításra, vagy akik a testet tekintik az önvalónak, nem érhetik el Őt könnyen.


MAGYARÁZAT

Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki Yaśodā anya fia, a bhakták nagyon könnyen elérhetik, ám a tapasvīk, a yogīk, a jñānīk és azok, akik testi életfelfogásban élnek, nem juthatnak el könnyen Hozzá. Néha śānta-bhaktáknak nevezik őket, a valódi bhakti azonban a dāsya-rasánál kezdődik. Kṛṣṇa azt mondja a Bhagavad-gītāban (BG 4.11):

ye yathā māṁ prapadyante
tāṁs tathaiva bhajāmy aham
mama vartmānuvartante
manuṣyāḥ pārtha sarvaśaḥ'

„Mindenkit aszerint jutalmazok meg, amilyen mértékben átadja magát Nekem. Ó, Pṛthā fia, mindenki, minden tekintetben az Én utamat járja!” Mindenki Kṛṣṇát keresi, hiszen Ő minden egyéni lélek Felsőlelke. Mindenki szereti a saját testét, és meg akarja védelmezni, mert lélekként a testben él, s mindenki szereti a lelket, mivel a lélek a Felsőlélek szerves része. Valójában tehát mindenki úgy akar boldog lenni, hogy újra életre kelti kapcsolatát a Felsőlélekkel. Ahogy az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 15.15) elmondja, vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ: „Minden Védából Engem kell megismerni.” A karmīk, a jñānīk, a yogīk és a szentek ezért mind Kṛṣṇát keresik. Ha azonban követjük azoknak a bhaktáknak a nyomdokait, akik közvetlen kapcsolatban állnak Kṛṣṇával, különösen pedig Vṛndāvana lakóiét, akkor eljuthatunk a legmagasabb szintre: Kṛṣṇával társulhatunk. A śāstra azt mondja: vṛndāvanaṁ parityajya padam ekaṁ na gacchati, Kṛṣṇa egy pillanatra sem hagyja el Vṛndāvanát. A vṛndāvana-vāsīk    —    Yaśodā anya, Kṛṣṇa barátai és Kṛṣṇa kedvesei, a fiatalabb gopīk, akikkel táncol    —    nagyon bensőséges kapcsolatban állnak Kṛṣṇával, s ha valaki követi e bhakták nyomdokait, elérheti Őt. Noha Kṛṣṇa nitya-siddha kiterjedései mindig Vele maradnak, ha a sādhana-siddhát gyakorlók követik Kṛṣṇa nitya-siddha társainak nyomdokait, ők is könnyedén, minden nehézség nélkül elérhetik Kṛṣṇát. Vannak azonban olyanok, akik ragaszkodnak a testi életfelfogáshoz. Az Úr Brahmā és az Úr Śiva például rendkívül tekintélyes pozícióban vannak, s így nagyon magas szinten álló īśvaráknak tekintik magukat. Más szóval amiatt, hogy guṇa-avatārák, és helyzetük meglehetősen emelkedett, kissé úgy érzik, hogy olyanok, mint Kṛṣṇa. A Vṛndāvanában élő tiszta bhakták azonban egyáltalán nem rendelkeznek testi felfogással. A legmagasabb rendű szeretetben, a premāban teljesen átadják magukat az Úr szolgálatának. Śrī Caitanya Mahāprabhu ezért azt mondta: premā pum-artho mahān, az élet legfelsőbb rendű tökéletessége a premā, a tiszta szeretet a Kṛṣṇával való kapcsolatban. Láthatjuk, hogy Yaśodā anya a legkiválóbb azok közül a bhakták közül, akik elérték ezt a tökéletességet.