HU/SB 2.1.20
20. VERS
- rajas-tamobhyām ākṣiptaṁ
- vimūḍhaṁ mana ātmanaḥ
- yacched dhāraṇayā dhīro
- hanti yā tat-kṛtaṁ malam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rajaḥ—a természet szenvedély kötőereje; tamobhyām—ugyanúgy, mint az anyagi természet tudatlanság kötőerejével; ākṣiptam—izgatott; vimūḍham—megzavart; manaḥ—az elme; ātmanaḥ—sajátja; yacchet—helyrehozni; dhāraṇayā—(Viṣṇu) felfogásával; dhīraḥ—a megbékélt; hanti—elpusztítja; yā—mindazok; tat-kṛtam—általuk megtett; malam—szennyeződések.
FORDÍTÁS
Az ember elméjét állandóan izgatja az anyagi természet szenvedély kötőereje, a tudatlanság kötőereje pedig örökké megzavarja. Ám a kapcsolata Viṣṇuval megváltoztathatja ezt az állapotot, s így megbékél, mert megszabadul a szennyeződésektől, melyeket ez az állapot teremtett.
MAGYARÁZAT
Akiken a szenvedély és tudatlanság kötőereje uralkodik, általában nem számítanak komoly jelöltnek arra, hogy Isten megvalósításának transzcendentális szintjére kerüljenek. Csak akiket a jóság kötőereje vezérel, rendelkezhetnek tudással a Legfelsőbb Igazságról. A tudatlanság és a szenvedély kötőerejének hatása a vagyon és a nők utáni túlzott vágyakozásban nyilvánul meg. S akik túlságosan vágynak a vagyonra és a nőkre, csak azáltal szüntethetik meg ezt vonzalmat, hogy állandóan emlékeznek Viṣṇura potenciális, személytelen aspektusában. Az imperszonalistákra vagy monistákra általában a szenvedély és a tudatlanság kötőerői hatnak. Felszabadult lelkeknek képzelik magukat, de az Abszolút Igazság transzcendentális, személyes aspektusáról fogalmuk sincs. Valójában tisztátalan a szívük, mert nincs tudásuk az Abszolút személyes arculatáról. A Bhagavad-gītāban az áll, hogy száz és száz születés után a személytelen filozófia követője meghódol az Istenség Személyiségének. Hogy elérje Isten személyes formája megvalósításának szintjét, a kezdő imperszonalista lehetőséget kap, hogy a panteizmus filozófiájának segítségével megvalósítsa: az Úr mindennel kapcsolatban áll.
Magasabb szintjén a panteizmus nem engedi, hogy követője az Abszolút Igazságot személytelenként fogja fel, ám az Abszolút Igazságról alkotott felfogását az úgynevezett anyagi energia területére terjeszti ki. Minden, amit az anyagi energia teremtett, egy szolgáló attitűddel — amely az élő energia legfontosabb része — összekapcsolható az Abszolúttal. Az Úr tiszta bhaktája ismeri annak a művészetét, hogyan lehet mindent lelkivé változtatni e szolgai hozzáállás segítségével. Csakis ezzel az odaadással lehet a panteizmus elméletét tökéletessé tenni.