HU/SB 2.1.30
30. VERS
- dyaur akṣiṇī cakṣur abhūt pataṅgaḥ
- pakṣmāṇi viṣṇor ahanī ubhe ca
- tad-bhrū-vijṛmbhaḥ parameṣṭhi-dhiṣṇyam
- āpo ’sya tālū rasa eva jihvā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dyauḥ—a világűr szférája; akṣiṇī—a szemgolyók; cakṣuḥ—a szemeknek (mint érzékeknek); abhūt—így vált; pataṅgaḥ—a nap; pakṣmāṇi—szemhéjak; viṣṇoḥ—az Istenség Személyiségének, Śrī Viṣṇunak; ahanī—nappal és éjjel; ubhe—mindkettő; ca—és; tat—Övé; bhrū—szemöldökök; vijṛmbhaḥ—mozgások; parameṣṭhi—a legfelsőbb lény (Brahmā); dhiṣṇyam—hely; āpaḥ—Varuṇa, a víz ura; asya—Övé; tālū—szájpadlás; rasaḥ—nektár; eva—minden bizonnyal; jihvā—a nyelv.
FORDÍTÁS
A világűr szférája alkotja szemgödreit, a nap pedig a látóképessége. Szemhéjai a nappal és az éjszaka, szemöldökének mozgásában pedig Brahmā és a hozzá hasonló magas rangú személyiségek lakoznak. Szájpadlása a víz ura, Varuṇa, nyelve pedig mindennek a nektárja, azaz lényege.
MAGYARÁZAT
A hétköznapi gondolkodás számára ez a vers ellentmondásosnak tűnhet, hiszen az Úr szemgolyóját néha a napként írják le, néha pedig a világűr szférájaként. A śāstrákban azonban nincs helye a hétköznapi gondolkodásnak. El kell fogadnunk a śāstrák leírását, és inkább a virāṭ-rūpa formájára kell koncentrálnunk, mint hogy a megszokott gondolkodásmódra hallgatnánk. Az efféle gondolkodás mindig tökéletlen, míg a śāstrák leírásai mindig tökéletesek és teljesek. Ha valamit nem tudunk összeegyeztetni megszokott gondolkodásmódunkkal, az a mi tökéletlenségünknek köszönhető, s nem a śāstra tökéletlen. Ez a védikus bölcselet megközelítésének módja.