HU/SB 2.1.31
31. VERS
- chandāṁsy anantasya śiro gṛṇanti
- daṁṣṭrā yamaḥ sneha-kalā dvijāni
- hāso janonmāda-karī ca māyā
- duranta-sargo yad-apāṅga-mokṣaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
chandāṁsi—a védikus himnuszok; anantasya—a Legfelsőbbnek; śiraḥ—az agytekervények; gṛṇanti—azt mondják; daṁṣṭrāḥ—az állkapcsok; yamaḥ—Yamarāja, a bűnösök irányítója; sneha-kalāḥ—az érzelmek művészete; dvijāni—a fogsorok; hāsaḥ—mosoly; jana-unmāda-karī—a legcsábítóbb; ca—is; māyā—illuzórikus energia; duranta—felülmúlhatatlan; sargaḥ—az anyagi teremtés; yat-apāṅga—akinek pillantása; mokṣaḥ—ráveti.
FORDÍTÁS
Azt mondják, a védikus himnuszok az Úr agytekervényei, állkapcsa Yama, a halál istene, aki megbünteti a bűnösöket, az érzelmek művészete a fogsora, a legcsábítóbb illuzórikus anyagi energia pedig a mosolya. Az anyagi teremtés e hatalmas óceánja nem más, mint ránk vetett pillantása.
MAGYARÁZAT
A Védák bizonyítéka szerint ez az anyagi teremtés annak az eredménye, hogy az Úr rávetette pillantását az anyagi energiára, amelyet a vers a legelbűvölőbb illuzórikus energiaként jellemez. A feltételekhez kötött lelkeknek, akiket elbűvöl ez a materializmus, tudniuk kell, hogy az ideiglenes anyagi teremtés csak utánzata a valóságnak, és akiket rabul ejt az Úr elbűvölő pillantása, azok a bűnösök irányítójának, Yamarājának a kezébe kerülnek. Az Úr szeretettel mosolyog, s fogai előtűnnek. Az az okos ember, aki képes megérteni ezeket a tényeket az Úrral kapcsolatban, az az Úrnak teljesen meghódolt lélekké válik.