HU/SB 2.1.35
35. VERS
- vijñāna-śaktiṁ mahim āmananti
- sarvātmano ’ntaḥ-karaṇaṁ giritram
- aśvāśvatary-uṣṭra-gajā nakhāni
- sarve mṛgāḥ paśavaḥ śroṇi-deśe
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vijñāna-śaktim—tudat; mahim—az anyagi princípium; āmananti—úgy nevezik; sarva-ātmanaḥ—a mindenütt jelenlévőnek; antaḥ-karaṇam—ego; giritram—Rudra (Śiva); aśva—ló; aśvatari—öszvér; uṣṭra—teve; gajāḥ—elefánt; nakhāni—körmök; sarve—minden más; mṛgāḥ—szarvasok; paśavaḥ—négylábúak; śroṇi-deśe—az öv területén.
FORDÍTÁS
Az anyagi princípium [mahat-tattva] a mindenütt jelen lévő Úr tudata, ahogyan azt a hozzáértők megerősítik, s Rudradeva az egója. A ló, az öszvér, a teve és az elefánt a körmei, a vadállatok és a többi négylábú állat pedig az Úr övének tájékán helyezkednek el.