HU/SB 2.10.36
36. VERS
- sa vācya-vācakatayā
- bhagavān brahma-rūpa-dhṛk
- nāma-rūpa-kriyā dhatte
- sakarmākarmakaḥ paraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—Ő; vācya—formája és cselekedetei által; vācakatayā—transzcendentális tulajdonságai és környezete által; bhagavān—az Istenség Személyisége; brahma—abszolút; rūpa-dhṛk—látható formák elfogadásával; nāma—név; rūpa—forma; kriyā—kedvtelések; dhatte—elfogad; sa-karma—cselekedve; akarmakaḥ—anélkül hogy hatással lenne Rá; paraḥ—transzcendens.
FORDÍTÁS
Ő, az Az Istenség Személyisége transzcendentális formában nyilvánul meg, amely transzcendentális nevének, tulajdonságainak, kedvteléseinek, környezetének és transzcendentális sokféleségének formája. Úgy tűnik, örökké cselekszik, ám egyetlen tett sincs hatással Rá.
MAGYARÁZAT
Amikor szükség van az anyagi teremtésre, a transzcendentális Istenség Személyisége különféle formákban jelenik meg az anyagi világban a teremtés, a fenntartás és a pusztítás érdekében. Aki kellőképpen intelligens, az valóban ismeri az Úr cselekedeteit, s nem tér le a helyes útról arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy az Úr az anyagi természet teremtette anyagi testet elfogadva száll alá az anyagi világba. Az anyagi természet teremtette formák mindegyike vonzódik ahhoz, ami az anyagi világban történik. A feltételekhez kötött lélek, aki elfogad egy anyagi testet, hogy anyagi cselekedetek bizonyos fajtáit hajtsa végre, arra kényszerül, hogy engedelmeskedjen az anyag törvényeinek. Ez a vers azonban elmondja, hogy bár az Úr formája és cselekedetei ugyanolyannak tűnnek, mint a feltételekhez kötött lelkeké, mégis természetfölöttiek és utolérhetetlenek. Rá, az Istenség Legfelsőbb Személyiségére sohasem hatnak cselekedetei. A Bhagavad-gītāban (BG 4.14) az Úr azt mondja:
- na māṁ karmāṇi limpanti
- na me karma-phale spṛhā
- iti māṁ yo ’bhijānāti
- karmabhir na sa badhyate
Az Úrra soha nincsenek hatással azoknak a látszólagos cselekedeteknek a következményei, amelyeket különféle inkarnációiban és személyiségeiben végez, s a gyümölcsöző cselekedetek sikerére sem vágyik. A teljes gazdagság, erő, hírnév, szépség, tudás és lemondás energiáival rendelkezik, és így nincs szüksége fizikai erőfeszítésre, mint a feltételekhez kötött léleknek. Ezért az az intelligens ember, aki különbséget tud tenni az Úr transzcendentális cselekedetei és a feltételekhez kötött lelkek cselekedetei között, szintén nincs a cselekedetek visszahatásainak kötelékében. Az anyagi természet három kötőerejét az Úr irányítja Viṣṇu, Brahmā és Śiva szerepében. Viṣṇutól születik Brahmā, Brahmātól pedig Śiva. Brahmā néha Viṣṇu különálló része, néha pedig Maga Viṣṇu. Brahmā hozza létre a különféle fajokat szerte az univerzumban, ami azt jelenti, hogy az Úr teremti meg az egész megnyilvánulást, vagy személyesen, vagy hiteles képviselőin keresztül.