HU/SB 2.2.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

bhagavān brahma kārtsnyena
trir anvīkṣya manīṣayā
tad adhyavasyat kūṭa-stho
ratir ātman yato bhavet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhagavān—a nagyszerű személyiség, Brahmā; brahma—a Védák; kārtsnyena—összegezve; triḥ—háromszor; anvīkṣya—alaposan tanulmányozva; manīṣayā—tudományos figyelemmel; tat—az; adhyavasyat—megállapított; kūṭa-sthaḥ—az elme koncentrálásával; ratiḥ—vonzódás; ātman (ātmani)—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Śrī Kṛṣṇának; yataḥ—amivel; bhavet—így történik.


FORDÍTÁS

A nagyszerű személyiség, Brahmā nagy figyelemmel és elméje koncentrálásával háromszor alaposan áttanulmányozta a Védákat, majd megállapította, hogy a vallás legtökéletesebb szintje a vonzódás az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, Śrī Kṛṣṇához.


MAGYARÁZAT

Śrī Śukadeva Gosvāmī a legfőbb védikus szaktekintélyre, az Úr Brahmāra utal, aki az Úr minőség-inkarnációja. A Védákat az anyagi teremtés kezdetén az Úr Brahmājīnak adta át. Brahmājī közvetlenül az Istenség Személyiségétől hallotta a védikus utasításokat, ám hogy kielégíthesse a Védák leendő tanulmányozóinak kíváncsiságát, háromszor is áttanulmányozta azt, ahogyan azt általában a tudósok teszik. Nagy figyelemmel tanult, a Védák céljára koncentrálva, és miután alaposan áttanulmányozta az egész folyamatot, megállapította, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa tiszta bhaktájává válni minden vallásos elv legtökéletesebb szintjét jelenti. Ez a Bhagavad-gītā végső utasítása, melyet közvetlenül az Istenség Személyisége ad. A védikus végkövetkeztetést tehát minden ācārya elfogadja. Akik nem értenek egyet ezzel a végkövetkeztetéssel, azok a Bhagavad-gītā szerint (BG 2.42) csak veda-vāda-raták.