HU/SB 2.5.17
17. VERS
- tasyāpi draṣṭur īśasya
- kūṭa-sthasyākhilātmanaḥ
- sṛjyaṁ sṛjāmi sṛṣṭo ’ham
- īkṣayaivābhicoditaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—Övé; api—minden bizonnyal; draṣṭuḥ—a látónak; īśasya—az irányítónak; kūṭa-sthasya—annak, aki mindenki intelligenciája fölött áll; akhila-ātmanaḥ—a Felsőléleknek; sṛjyam—ami már létrejött; sṛjāmi—feltárom; sṛṣṭaḥ—teremtett; aham—én; īkṣayā—rápillantva; eva—pontosan; abhicoditaḥ—az Ő sugallatára.
FORDÍTÁS
Én csupán feltárom a mindent átható Felsőlélek felügyelete alatt, az Ő sugallatára mindazt, amit Ő [Nārāyaṇa] már létrehozott — s engem is Ő teremtett.
MAGYARÁZAT
Még Brahmā, az univerzum teremtője is elismeri, hogy nem ő a valódi teremtő, hanem az Úr Nārāyaṇa hatalmazta fel, hogy az Ő felügyelete alatt megteremtse mindazt, amelyeket az Úr, minden élőlény Felsőlelke már megteremtett. Még az univerzum legnagyobb tekintélyei is elfogadják, hogy két lelki azonosság van jelen az élőlényben: a Felsőlélek és az egyéni lélek. A Felsőlélek a Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége, míg az egyéni lélek az Úr örök szolgája. Az Úr felhatalmazza az egyéni lelket, hogy teremtse meg azt, amit Ő már megteremtett, s jóakaratából bárki fedezzen fel valamit a világban, őt ismerik el, mint felfedezőt. Azt mondjuk, hogy Kolumbusz fedezte fel a nyugati félgömböt, de valójában nem ő teremtette. Az a hatalmas kontinens a Legfelsőbb Úr mindenható hatalma révén már ott volt, és Kolumbusz, amiért valamikor a múltban szolgálta az Urat, megkapta azt az áldást, hogy felfedezhette Amerikát és ezzel dicsőségre tehetett szert. Senki sem teremthet semmit az Úr jóváhagyása nélkül, hiszen mindenki csak saját képességeinek megfelelően cselekedhet, s ezzel a képességgel szintén az Úr jutalmazza meg annak alapján, hogy mennyire akarja szolgálni Őt. Önként arra kell hát vágynunk, hogy szolgálhassuk az Urat, és így annak arányában, mennyire hódolunk meg lótuszlábainak, felhatalmaz bennünket, hogy cselekedhessünk. Az Úr Brahmā az Úr kiváló bhaktája, ezért az Úr felhatalmazta, hogy létrehozza ezt az univerzumot, amelyet most magunk körül látunk. Az Úr Arjunának is azt sugallta, hogy harcoljon a kurukṣetrai csatában:
- tasmāt tvam uttiṣṭha yaśo labhasva
- jitvā śatrūn bhuṅkṣva rājyaṁ samṛddham
- mayaivaite nihatāḥ pūrvam eva
- nimitta-mātraṁ bhava savyasācin
- (BG 11.33)
A kurukṣetrai csata — s bármilyen háború, bárhol és bármikor — az Úr akaratából történik, mert az Úr jóváhagyása nélkül senki sem okozhat ekkora pusztítást. Duryodhana és társai megsértették Draupadīt, Kṛṣṇa hűséges bhaktáját, aki az Úrhoz könyörgött, s azokhoz, akik csupán ölbe tett kézzel figyelték a galád tettet. Arjuna azt a tanácsot kapta az Úrtól, hogy harcoljon és szerezze meg a dicsőséget, hiszen Duryodhana serege mindenképpen elpusztulna az Úr akaratából. Kṛṣṇa azt javasolta neki, váljon eszközzé és legyen az ő érdeme, hogy olyan hatalmas hadvezéreket öl meg, mint amilyen Bhīṣma és Karṇa.
A Kaṭha Upaniṣadban és a hasonló védikus írásokban az Urat sarva-bhūta-antarātmānak nevezik, vagyis az Istenség Személyiségének, aki jelen van mindenki testében, és aki a Neki meghódolt lelket minden tekintetben vezeti. A nem meghódolt lelkekre az anyagi természet visel gondot (BG 18.61: brāhmayan sarva-bhūtāni yantrārūḍhāni māyayā), ezért azt tehetnek, amit akarnak, ám el kell szenvedniük tetteik következményeit. A Brahmāhoz és Arjunához hasonló bhakták nem tesznek semmit saját maguktól, hanem — mivel teljesen meghódolt lelkek — mindig arra várnak, hogy jelzést kapjanak az Úrtól, s ezért mindig olyasmit tesznek, ami a közönséges ember szemében rendkívüli csodának tűnik. Az Úr egyik neve Urukrama, ami azt jelenti, hogy cselekedetei végtelenül csodálatosak, s felülmúlják az élőlény képzeletét, így aztán bhaktáinak a cselekedetei amiatt, hogy az Úr irányítja őket, néha szintén csodának tűnnek. Brahmātól, az univerzum legintelligensebb élőlényétől kezdve a legkisebb hangyáig minden élőlény intelligenciáját a transzcendentális helyzetű Úr tartja ellenőrzése alatt, mint minden cselekedet tanúja. Az intelligens emberek, akik a gondolkodás, az érzés és az akarat pszichológiai tevékenységeit vizsgálják, megérezhetik az Úr magasabb rendű jelenlétét.