HU/SB 2.6.27
27. VERS
- gatayo matayaś caiva
- prāyaścittaṁ samarpaṇam
- puruṣāvayavair ete
- sambhārāḥ sambhṛtā mayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
gatayaḥ—a végső célhoz (Viṣṇuhoz) vezető út; matayaḥ—a félistenek imádata; ca—szintén; eva—minden bizonnyal; prāyaścittam—eredménnyel járó; samarpaṇam—végső felajánlás; puruṣa—az Istenség Személyisége; avayavaiḥ—az Istenség Személyisége testrészeiből; ete—ezek; sambhārāḥ—a hozzávalók; sambhṛtāḥ—elrendeződtek; mayā—általam.
FORDÍTÁS
Az áldozathoz szükséges hozzávalókat és kellékeket mind az Istenség Személyiségének testrészeiből kellett előteremtenem. A félistenek neveit hívtam segítségül, s lassan elértem a végső célt, Viṣṇut. Az áldozat így eredménnyel járt, s a végső felajánlás elvégeztetett.
MAGYARÁZAT
Ez a vers a Legfelsőbb Úr személyére, s nem pedig a személytelen brahmajyotira helyezi a hangsúlyt, mint mindennek a forrására. Az eredményes áldozat célja Nārāyaṇa, a Legfelsőbb Úr, ezért a védikus himnuszok végső soron e cél elérését szolgálják. Az emberi élet akkor válik sikeressé, ha elégedetté tesszük Nārāyaṇát, s közvetlen társaságába kerülünk a Vaikuṇṭha lelki birodalmában.