HU/SB 2.7.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

trai-piṣṭaporu-bhaya-hā sa nṛs-rūpaṁ
kṛtvā bhramad-bhrukuṭi-daṁṣṭra-karāla-vaktram
daityendram āśu gadayābhipatantam ārād
ūrau nipātya vidadāra nakhaiḥ sphurantam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

trai-piṣṭapa—a félistenek; uru-bhaya-hā—aki legyőzi a nagy félelmet; saḥ—Ő (az Istenség Személyisége); nṛsiṁha-rūpam—Nṛsiṁha-inkarnációként megjelenve; kṛtvā—így tett; bhramat—mozgatva; bhru-kuṭi—szemöldökök; daṁṣṭra—fogak; karāla—nagyon félelmetes; vaktram—száját; daitya-indram—a démonok királyát; āśu—azonnal; gadayā—buzogánnyal a kezében; abhipatantam—miközben leesett; ārāt—a közelben; ūrau—a combjára; nipātya—ráhelyezve; vidadāra—széttépte; nakhaiḥ—a karmaival; sphurantam—miközben szembeszállt Vele.


FORDÍTÁS

Az Istenség Személyisége a Nṛsiṁhadeva-inkarnációt öltötte Magára, hogy messzire űzze a félistenek rettegését. Megölte a démonok királyát [Hiraṇyakaśiput], aki buzogánnyal a kezében szállt szembe Vele. Az Úr dühében összeráncolta a szemöldökét, az ölébe vette a démont, s félelmetes fogát vicsorgatva karmaival széttépte.


MAGYARÁZAT

Hiraṇyakaśipunak és fiának, Prahlāda Mahārājának, az Úr nagy bhaktájának a történetét a Śrīmad-Bhāgavatam Hetedik Éneke beszéli el. Hiraṇyakaśipu anyagi úton felmérhetetlen hatalomra tett szert, és azt gondolta, Brahmājī kegyéből halhatatlanná is vált. Brahmājī azonban nem adhatott neki halhatatlanságot, hiszen ő maga sem halhatatlan. Ám az agyafúrt Hiraṇyakaśipu mégis kikövetelte Brahmājītól az áldását, s így szinte halhatatlan lénnyé vált. Biztos volt benne, hogy nem ölheti meg sem ember, sem félisten, sem bármiféle ismert fegyver, s nem fog meghalni sem nappal, sem éjjel. Az Úr azonban a félig ember, félig oroszlán alakot öltötte Magára, túlszárnyalva a materialista démon, Hiraṇyakaśipu minden képzeletét, és megölte úgy, hogy közben Brahmājī áldása is teljesülhetett. Az ölében végzett vele, így aztán nem volt sem a földön, sem vízben, sem a levegőben. A karmaival tépte szét, amelyek túltettek minden olyan emberi fegyveren, melyet Hiraṇyakaśipu valaha is el tudott képzelni. A Hiraṇyakaśipu szó jelentése: aki aranyra és puha ágyra vágyik    —    s ez minden materialista álma. Az ilyen démonikus emberek, akiknek nincsen kapcsolatuk Istennel, egyre büszkébbek lesznek anyagi javaikra, s lassanként teljesen szembeszegülnek a Legfelsőbb Úr tekintélyével, bhaktáit pedig ott üldözik, ahol csak tudják. Prahlāda Mahārāja Hiraṇyakaśipu fia volt, ám mivel ezzel együtt kiváló bhakta is volt, apja minden eszközt megragadott, hogy kínozhassa. Ebben a végzetes helyzetben az Úr felvette Nṛsiṁhadeva alakját, hogy úgy végezzen a félistenek ellenségével, a démon Hiraṇyakaśipuval, ami végképp felülmúlja annak képzeletét. Az istentagadó démonok materialista tervét a mindenható Úr mindig meghiúsítja.