HU/SB 2.9.24
24. VERS
- sṛjāmi tapasaivedaṁ
- grasāmi tapasā punaḥ
- bibharmi tapasā viśvaṁ
- vīryaṁ me duścaraṁ tapaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sṛjāmi—teremtek; tapasā—a vezeklés ugyanezen energiája által; eva—bizonyára; idam—ezt; grasāmi tapasā—ugyanezzel az energiával vonom vissza; punaḥ—újra; bibharmi—fenntartom; tapasā—vezekléssel; viśvam—a kozmosz; vīryam—energia; me—Enyém; duścaram—szigorú; tapaḥ—vezeklés.
FORDÍTÁS
A vezeklés erejével teremtem ezt a kozmoszt, ugyanezzel az energiával tartom fent, s ugyanezzel az energiával vonom vissza mindezt, ezért a vezeklés a forrása minden erőnek.
MAGYARÁZAT
Annak, aki vezekel, eltökéltnek kell lennie, hogy hazatér, vissza Istenhez, s készen kell állnia arra, hogy ennek érdekében elviseljen minden megpróbáltatást. Még anyagi gazdagságra és hírnévre is csak úgy tehet szert az ember, ha szigorú lemondást végez — másképp senkiből sem lehet fontos ember ebben az anyagi világban. Miért ne vállaljuk mindezt inkább az odaadó szolgálat tökéletességének elérése érdekében? A gondtalan élet és a transzcendentális megvalósítás tökéletességének elérése két különböző dolog. Az Úr okosabb minden élőlénynél, s látni akarja, mennyi megpróbáltatást vállal a bhakta az odaadó szolgálat során. Az utasítást az Úrtól kapja, akár közvetlenül, akár a hiteles lelki tanítómesteren keresztül, s bármilyen nehéz, az utasítást végre kell hajtania, s ez szigorú vezeklésnek számít. Aki szilárdan követi ezt az elvet, azt az Úr a kegyében részesíti, s így kétségtelenül sikert ér el.