HU/SB 2.9.35
35. VERS
- yathā mahānti bhūtāni
- bhūteṣūccāvaceṣv anu
- praviṣṭāny apraviṣṭāni
- tathā teṣu na teṣv aham
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—ahogy; mahānti—a kozmikus; bhūtāni—elemek; bhūteṣu ucca-avaceṣu—a parányiban és a hatalmasban; anu—azután; praviṣṭāni—belépett; apraviṣṭāni—nem lépett be; tathā—így; teṣu—bennük; na—nem; teṣu—bennük; aham—Én.
FORDÍTÁS
Ó, Brahmā! Tudd meg, hogy az univerzum elemei behatolnak a kozmoszba, ugyanakkor azonban nem is hatolnak bele! Hasonlóképpen Én Magam szintén jelen vagyok minden teremtett dologban, ám ugyanakkor mindenen kívül létezem.
MAGYARÁZAT
Az anyagi teremtés fő elemei, a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter belépnek minden megnyilvánult élőlény testébe — a tengerekbe, a hegyekbe, a vízi élőlényekbe, a növényekbe, a hüllőkbe, a madarakba, a vadállatokba, az emberi lényekbe, a félistenekbe és minden anyagi megnyilvánulásba —, ugyanakkor azonban különállóak maradnak. A fejlett tudattal rendelkező emberi lény tanulmányozhatja mind a fiziológia, mind a fizika tudományát, de az efféle tudományok elvi alapját egyedül az anyagi elemek képezik. Az emberi lények, a hegyek és a félistenek teste — Brahmāt is beleértve — mind ugyanazokból az összetevőkből áll (föld, víz stb.), ugyanakkor ezek az elemek a testen kívül is léteznek. A teremtés során először az elemek jöttek létre, s később beléptek a test szerkezetébe, de mindkét esetben be is hatoltak a kozmoszba, s mégsem hatoltak be. Hasonló módon a Legfelsőbb Úr különféle energiái — belső és külső energiája — által benne van mindenben a megnyilvánult kozmoszon belül, ugyanakkor kívül áll mindenen, és saját birodalmában (Vaikuṇṭhalokán) él, ahogy arról korábban már írtunk. Mindezt nagyon szépen elmondja a Brahma-saṁhitā (5.37):
- ānanda-cinmaya-rasa-pratibhāvitābhis
- tābhir ya eva nija-rupatayā kalābhiḥ
- goloka eva nivasaty akhilātma-bhūto
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az Istenség Személyiségét, Govindát imádom, aki belső energiájának kiterjedései, transzcendentális léte, tudása és gyönyöre révén saját és kiterjesztett formáiban leli örömét az életben, s ezzel egy időben jelen van a teremtés minden atomjában.”
Teljes részeinek kiterjedéséről ugyanez a Brahma-saṁhitā (5.35) még világosabb magyarázattal szolgál:
- eko ’py asau racayituṁ jagad-aṇḍa-koṭiṁ
- yac-chaktir asti jagad-aṇḍa-cayā yad-antaḥ
- aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-sthaṁ
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az Istenség Személyiségét, Govindát imádom, aki teljes részeinek egyikeként belép minden univerzum létébe, belép minden atomba, és így szerte az anyagi teremtésben határtalanul kinyilvánítja végtelen energiáját.”
A személytelen filozófia hívei el tudják képzelni, vagy akár érzékelni is tudják, hogy a Legfelsőbb Brahman így mindent átható, ezért arra a következtetésre jutnak, hogy személyes formájára nem létezhet. Ebben rejlik az Úrról szóló transzcendentális tudás titka, amely nem más, mint az Isten iránti transzcendentális szeretet. Akit ez a transzcendentális istenszeretet itat át, az könnyedén láthatja az Istenség Személyiségét minden atomban, minden mozgó és mozdulatlan dologban. Ugyanakkor azonban saját hajlékán is láthatja Őt, Golokán, ahol örök kedvteléseit élvezi örök társai körében, akik transzcendentális létének kiterjedései. Ez a szemlélet a lelki tudomány igazi titka, ahogyan azt az Úr már elmondta (sarahasyaṁ tad-aṅgaṁ ca). Ez a misztérium a Legfelsőbbről szóló tudás legbensőségesebb része, melyet az elméjükben spekulálók képtelenek megérteni intelligenciájuk fitogtatásával. Ez a titok csak annak a folyamatnak a segítségével tárul fel, amelyről Brahmājī ír a Brahma-saṁhitāban (5.38):
- premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena
- santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti
- yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpaṁ
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
„Az eredeti Istenség Személyiségét, Govindát imádom, akit az istenszeretet írjával bekent szemű tiszta bhakták mindig szívükben látnak. Ez a Govinda, az eredeti Istenség Személyisége nem más, mint Śyāmasundara, aki minden transzcendentális tulajdonsággal rendelkezik.”
Ezért annak ellenére, hogy jelen van minden atomban, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét az elvont spekulációk kedvelői nem láthatják. A tiszta bhakták előtt azonban feltárul a titok, mert az ő szemüket az Isten iránti szeretet írja borítja, s ezt az Isten iránti szeretetet egyedül az Úrnak végzett transzcendentális szerető szolgálattal lehet elérni. A bhakták szemlélete különbözik a közönséges ember látásmódjától, mert az odaadó szolgálat folyamata megtisztította látásukat. Ahogyan tehát az univerzumot alkotó elemek egyszerre belül és kívül is vannak, az Úr neve, formája, tulajdonságai, kedvtelései, környezete stb. — ahogyan arról a kinyilatkoztatott írások beszélnek, és ahogyan a Vaikuṇṭhalokákon, messze-messze az anyagi kozmikus világon túl megnyilvánulnak — a bhakta szívében teljes valójukban megnyilvánulnak. A tudatlan ember ezt nem értheti meg, noha már az anyagi tudomány vívmányai — pl. a televízió — segítségével is láthat olyan dolgokat, amelyek tőle távol vannak. A lelkileg fejlett embernek valójában olyan televízió van a szívében, amelyen keresztül mindig láthatja Isten birodalmát. Ez a titka az Istenség Személyiségéről szóló tudásnak.
Az Úr bárkit megjutalmazhat a felszabadulással (muktival ), ami annyit jelent, hogy feloldja az anyagi lét kötelékei alól, ám az Isten iránti szeretet különleges kiváltságát nagyon ritkán adja meg, ahogyan azt Nārada is megerősíti (muktiṁ dadāti karhicit sma na bhakti-yogam). Az Úrnak végzett transzcendentális odaadó szolgálat olyan csodálatos, hogy az arra méltó bhaktát arra készteti, hogy örökké lelki tevékenységekbe merüljön, s egy pillanatra se térjen el az Abszolúttól. A bhakta szívében kifejlődött Isten iránti szeretet nagy rejtély. Brahmājī korábban elmondta Nāradának, hogy vágyai mindig teljesülnek, mert örökké az Úr transzcendentális szerető szolgálatába merül, s nincs is más vágy a szívében az Úr transzcendentális szolgálatán kívül. Ez a bhakti-yoga folyamatának szépsége és misztériuma. Ahogy az Úr vágya mindig teljesül, hiszen Ő acyuta, tévedhetetlen, úgy a bhakta vágya az Úr transzcendentális szolgálatában szintén acyuta, azaz mindig beteljesedik. Ezt azonban rendkívül nehéz megértenie annak a laikusnak, aki nem ismeri az odaadó szolgálat rejtelmeit, mint ahogy nagyon nehéz felismerni az érintőkő erejét is. Az érintőkő nagyon ritka dolog, s az Úr tiszta bhaktája ugyanígy rendkívül ritka, még millió és millió felszabadult lélek között is (koṭiṣv api mahāmune). Azok közül a képességek közül, melyekre az ember a megismerő folyamatokkal tehet szert, az odaadó szolgálat yogájának képessége a legmagasabb rendű és a legtitkosabb, titkosabb még a nyolcféle misztikus tökéletességnél is, amelyeket a misztikus yoga gyakorlásával lehet elérni. Ezért a Bhagavad-gītāban (BG 18.64) az Úr e bhakti-yogára tanította Arjunát:
- sarva-guhyatamaṁ bhūyaḥ
- śṛṇu me paramaṁ vacaḥ
„Halld most Tőlem újra a Bhagavad-gītā tanításának legbizalmasabb részét!” Ugyanezt erősítette meg Brahmājī Nāradának a következő szavakkal:
- idaṁ bhāgavataṁ nāma
- yan me bhagavatoditam
- saṅgraho ’yaṁ vibhūtīnāṁ
- tvam etad vipulīkuru
„Mindent, amit a Bhāgavatamról elmondtam neked, az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől hallottam. Azt tanácsolom, magyarázd el e tudományt oly módon, hogy az Úr transzcendentális szerető szolgálata révén az emberek könnyen megérthessék a titokzatos bhakti-yogát.” Érdemes megjegyeznünk, hogy a bhakti-yoga misztériumát Maga az Úr tárta fel Brahmājīnak. Brahmājī ugyanezt elmagyarázta Nāradának, Nārada Vyāsának, Vyāsa Śukadeva Gosvāmīnak, és ugyanez a tudás száll alá a töretlen tanítványi láncolaton keresztül. Ha valaki olyan szerencsés, hogy a transzcendentális tanítványi láncolaton keresztül hozzájut e tudáshoz, annak kétségtelenül lehetősége nyílik, hogy megértse az Úr és a Śrīmad-Bhāgavatam, az Úr hang-inkarnációja titkát.