HU/SB 2.9.39
39. VERS
- antarhitendriyārthāya
- haraye vihitāñjaliḥ
- sarva-bhūtamayo viśvaṁ
- sasarjedaṁ sa pūrvavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
antarhita—eltűnésekor; indriya-arthāya—az Istenség Személyiségének, az érzékek tárgyának; haraye—az Úrnak; vihita-añjaliḥ—összetett kézzel; sarva-bhūta—minden élőlény; mayaḥ—teli; viśvam—az univerzumot; sasarja—teremtette; idam—ezt; saḥ—ő (Brahmājī); pūrva-vat—éppen úgy, mint azelőtt.
FORDÍTÁS
Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari — aki transzcendentális élvezetet nyújt a bhakták érzékeinek — eltűnt, Brahmā összetett kézzel hozzálátott, hogy újra megteremtse és élőlényekkel népesítse be az univerzumot, ahogy korábban volt.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari teszi elégedetté minden élőlény érzékeit. A külső energia vakító visszatükröződése miatt illúzióban lévő élőlények azonban nem arra használják érzékeiket, hogy segítségükkel a Legfelsőbb Úr vágyait elégítsék ki, hanem imádják őket.
A Hari-bhakti-sudhodayában (13.2) olvashatjuk a következő verset:
- akṣṇoḥ phalaṁ tvādṛśa-darśanaṁ hi
- tanoḥ phalaṁ tvādṛśa-gātra-saṅgaḥ
- jihvā-phalaṁ tvādṛśa-kīrtanaṁ hi
- sudurlabhā bhāgavatā hi loke
„Ó, Urunk bhaktája! A látás tökéletessége, ha téged látunk, testedet megérintve pedig a tapintás válik tökéletessé. A nyelv egyedül arra van, hogy tulajdonságaidat dicsőítse, hiszen oly ritka ebben a világban az Úr tiszta bhaktája.”
Az élőlény eredetileg azért kapta érzékeit, hogy az Úr vagy az Úr bhaktái transzcendentális szerető szolgálatában használja őket. A feltételekhez kötött lelkeket azonban az anyagi energia illúzióban tartja, s így elragadja őket az érzékkielégítés. Az Isten-tudat egész folyamata arra szolgál, hogy újra helyes irányba tereljük az érzékek feltételekhez kötött tevékenységét, s újra az Úr közvetlen szolgálatában használjuk érzékeinket. Így tett az Úr Brahmā, amikor újra megteremtette a feltételekhez kötött lelkeket, hogy cselekedhessenek az újrateremtett univerzumban. Az anyagi univerzumot az Úr akarata teremti és semmisíti meg. Megteremti, hogy lehetőséget adjon a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy tetteik révén hazatérhessenek, vissza Istenhez, s az Úr szolgái — Brahmājī, Nāradajī, Vyāsajī és társaik — ebben segédkeznek: visszahívják az érzékkielégítés mezejéről a feltételekhez kötött lelkeket, hogy visszatérhessenek természetes helyzetükbe, ahol minden érzékükkel az Urat szolgálják. Az imperszonalisták azonban ahelyett, hogy megváltoztatnák az érzékek működését, úgy tekintik, hogy sem az Úrnak, sem a feltételekhez kötött lelkeknek nincsenek érzékeik. A feltételekhez kötött lelkeket ilyen módon szemlélni azonban helytelen. Az érzékek betegségét a fertőzés megszüntetésével lehet gyógyítani, s nem pedig azzal, hogy megsemmisítjük az érzékeket. Ha a szemünket valami betegség támadja meg, meg kell gyógyítani, hogy újra lássunk — a szem eltávolítása nem megoldás. Ehhez hasonlóan az anyagi betegség alapja az érzékkielégítés, s megszabadulni tőle úgy lehet, ha az érzékekkel az Úr szépségét nézzük, az Ő dicsőségéről hallunk, s Érte cselekszünk. Brahmājī így újra megteremtette az univerzumot és beindította működését.