HU/SB 3.1.40
40. VERS
- aho pṛthāpi dhriyate ’rbhakārthe
- rājarṣi-varyeṇa vināpi tena
- yas tv eka-vīro ’dhiratho vijigye
- dhanur dvitīyaḥ kakubhaś catasraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aho–ó, uram; pṛthā–Kuntī; api–szintén; dhriyate–elviseli az életet; arbhaka-arthe–az apátlan gyermekek kedvéért; rājarṣi–Pāṇḍu király; varyeṇa–a legjobb; vinā api–nélküle; tena–őt; yaḥ–aki; tu–de; eka–egyedül; vīraḥ–a harcos; adhirathaḥ–tábornok; vijigye–le tudta győzni; dhanuḥ–az íj; dvitīyaḥ–a második; kakubhaḥ–irányok; catasraḥ–négy.
FORDÍTÁS
Ó, uram! Él-e még Pṛthā? Csakis apa nélkül maradt gyermekeiért élt tovább, hiszen nem tudott volna Pāṇḍu király nélkül élni, aki a legnagyobb hadvezér volt, és aki egyedül, egyetlen íj segítségével mind a négy égtáj fölött győzelmet aratott.
MAGYARÁZAT
Egy hűséges feleség nem tud ura, férje nélkül élni, ezért hajdanán minden özvegy önként a halott férjet elemésztő lángok közé vetette magát. Ez a szokás rendkívül gyakori volt Indiában, hiszen minden asszony erkölcsös volt, s hűséges a férjéhez. Később a Kali-korszak beköszöntével a nők egyre kevésbé követték férjüket, s az özvegyek önkéntes tűzhalála a múlt elfeledett hagyománya lett. Nemrégiben betiltották ezt a gyakorlatot, mert önkéntes szokásból kényszerű társadalmi elvárássá lett.
Amikor Pāṇḍu Mahārāja meghalt, két felesége – Kuntī és Mādrī – egyaránt készen állt arra, hogy a tűzbe lépjen, de Mādrī arra kérte Kuntīt, hogy a gyermekek, az öt Pāṇḍava kedvéért maradjon életben. Miután Vyāsadeva is erre kérte őt, Kuntī beleegyezett. Nagy gyásza ellenére Kuntī úgy döntött, hogy tovább él, de nem azért, hogy élvezze az életet férje nélkül, hanem hogy védelmezze a gyermekeket. Erre az esetre utal itt Vidura, hiszen ő mindent tudott sógornőjéről, Kuntīdevīről. Köztudott, hogy Pāṇḍu Mahārāja nagy harcos volt, és pusztán íja és nyilai segítségével a világ minden táján győzelmet aratott. Egy ilyen férjet elveszítve Kuntī úgy érezte, képtelen özvegyként tovább élni, mégis így kellett tennie az öt gyermek kedvéért.