HU/SB 3.1.44


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


44. VERS

ajasya janmotpatha-nāśanāya
karmāṇy akartur grahaṇāya puṁsām
nanv anyathā ko ’rhati deha-yogaṁ
paro guṇānām uta karma-tantram


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ajasya–a megszületetlennek; janma–a megjelenése; utpatha-nāśanāya–a semmirekellők megsemmisítésének érdekében; karmāṇi–cselekedetek; akartuḥ–akinek nem kell semmit sem tennie; grahaṇāya–végezni; puṁsām–minden személynek; nanu anyathā–máskülönben; kaḥ–ki; arhati–megérdemelheti; deha-yogam–a testtel való kapcsolat; paraḥ–transzcendentális; guṇānām–a természet három kötőerejének; uta–mit mondhatnánk; karma-tantram–a tett és visszahatás törvénye.


FORDÍTÁS

Az Úr az elbizakodott semmirekellők megsemmisítése végett jelenik meg. Cselekedetei transzcendentálisak, melyeket azért hajt végre, hogy mindenki megismerhesse Őt. Mi másért jönne el a Földre, amikor Ő maga az anyagi kötőerők fölött áll?


MAGYARÁZAT

Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ (Brahma-saṁhitā 5.1): az Úr formája örök, gyönyörteli és mindentudó. „Születése” tehát megjelenés csupán, akár a nap „születése” a látóhatáron. Ő nem az anyagi természet kényszerítésére és nem múltban elkövetett tettei visszahatásának eredményeképpen születik meg, mint az élőlények. Cselekedetei független kedvtelések, s nem függenek az anyagi természet visszahatásaitól. A Bhagavad-gītā (BG 4.14) kijelenti:

na māṁ karmāṇi limpanti
na me karma-phale spṛhā
iti māṁ yo ’bhijānāti
karmabhir na sa badhyate

A Legfelsőbb Úr nem tartozik engedelmességgel a karma törvényének, amelyet Ő teremtett az élőlények számára, s nem vágyik arra sem, hogy olyan tetteket végrehajtva lépjen előre, mint amilyeneket a közönséges élőlények végeznek. A közönséges élőlények feltételekhez kötött életük tökéletesítésén fáradoznak, ám az Úr már magáénak mondhat minden gazdagságot, erőt, hírnevet, szépséget, tudást és lemondást. Miért vágyna fejlődésre? Senki sem múlhatja Őt felül gazdagságban, ezért Számára az előrelépésre irányuló vágynak semmi haszna. Az embernek mindig különbséget kell tennie az Úr és a közönséges élőlények cselekedetei között, s így eljuthat a helyes végkövetkeztetésig az Úr transzcendentális helyzetét illetően. Aki arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az Úr transzcendentális, az az Úr bhaktájává válhat, s azonnal megszabadulhat múltban elkövetett tetteinek minden visszahatásától. Azt mondják, az Úr csökkenti vagy teljesen megsemmisíti a bhakta múltbeli tetteinek visszahatásait: karmāṇi nirdahati kintu ca bhakti-bhājām (Brahma-saṁhitā 5.54).

Az Úr cselekedeteit minden élőlénynek el kell fogadnia és élvezettel kell hallgatnia. Tetteit azért hajtja végre, hogy a közönséges ember vonzódni kezdjen Hozzá. Az Úr mindig kedvében jár bhaktáinak, ezért az egyszerű emberek, akik gyümölcsöző tetteket végeznek, vagy a felszabadulást keresik, könnyen vonzódni kezdenek az Úrhoz, amikor Ő bhaktái védelmezőjeként cselekszik. A tetteik gyümölcséért cselekvők és a felszabadulásra vágyók is elérhetik életük célját az odaadó szolgálaton keresztül. A bhakták nem vágynak tetteik gyümölcsére, s nem akarnak semmiféle felszabadulást. Élvezettel hallgatják az Úr dicső, emberfeletti cselekedeteiről szóló elbeszéléseket, köztük azt is, amikor felemelte a Govardhana-hegyet, vagy amikor gyermekkorában megölte Pūtanā démont. Azért tesz ilyet, hogy vonzódást ébresszen a különféle emberekben: a karmīkban, a jñānīkban és a bhaktákban. Az Úr fölötte áll a karma minden törvényének, ezért nem fordulhat elő, hogy egy māyā-testbe kerüljön, ahogyan arra a közönséges élőlények kényszerülnek, akiket megkötöznek saját tetteik és azok visszahatásai.

Az Úr megjelenésének másodlagos célja az, hogy elpusztítsa a feltörekvő asurákat, és véget vessen a kevés értelemmel megáldott emberek ostoba, ateista hírverésének. Indokolatlan kegyéből azok az asurák, akiket Ő maga pusztít el, felszabadulnak. Az Úr megjelenésének rendkívüli jelentősége van, és sohasem szabad közönséges születéshez hasonlítanunk. Még a tiszta bhaktáknak sincs kapcsolatuk az anyagi testtel, az Úrról nem is beszélve, akit eredeti valójában, sac-cid-ānanda formájában megjelenve semmiképpen sem köt korlátokhoz egy anyagi forma.