HU/SB 3.12.45
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
45. VERS
- tasyoṣṇig āsīl lomabhyo
- gāyatrī ca tvaco vibhoḥ
- triṣṭum māṁsāt snuto ’nuṣṭub
- jagaty asthnaḥ prajāpateḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya–övé; uṣṇik–védikus mérték; āsīt–létrejött; lomabhyaḥ–a szőrszálakból; gāyatrī–a legfőbb védikus himnusz; ca–szintén; tvacaḥ–a bőrből; vibhoḥ–az úrnak; triṣṭup–egyféle költői mérték; māṁsāt–a húsból; snutaḥ–az inakból; anuṣṭup–egy másik költői mérték; jagatī–szintén egy költői mérték; asthnaḥ–a csontokból; prajāpateḥ–az élőlények atyjának.
FORDÍTÁS
Ezek után a mindenható Prajāpati testének szőrszálaiból létrejött az irodalmi kifejezés művészete, az uṣṇik. A legfőbb védikus himnusz, a gāyatrī az élőlények urának bőréből keletkezett, a triṣṭup a húsából, az anuṣṭup a vénáiból, a jagatī pedig a csontjaiból.