HU/SB 3.13.4
4. VERS
- śrutasya puṁsāṁ sucira-śramasya
- nanv añjasā sūribhir īḍito ’rthaḥ
- tat-tad-guṇānuśravaṇaṁ mukunda-
- pādāravindaṁ hṛdayeṣu yeṣām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrutasya–akik követik a hallgatás folyamatát; puṁsām–az ilyen embereknek; sucira–hosszú ideig; śramasya–fáradságos munkát végezve; nanu–bizonyára; añjasā–részletesen; sūribhiḥ–a tiszta bhakták által; īḍitaḥ–elmagyarázta; arthaḥ–állítások; tat–az; tat–az; guṇa–transzcendentális tulajdonságok; anuśravaṇam–gondolkodva; mukunda–az Istenség Személyisége, aki a felszabadulást adja; pāda-aravindam–a lótuszlábak; hṛdayeṣu–a szívben; yeṣām–nekik.
FORDÍTÁS
Akik fáradságot nem kímélve hosszú időn keresztül hallgatják a lelki tanítómestert, azoknak a tiszta bhakták szájából, a tiszta bhakták jelleméről és cselekedeteiről kell hallaniuk. A tiszta bhakták szívükben mindig az Istenség Személyiségének lótuszlábaira gondolnak, aki felszabadulással jutalmazza bhaktáit.
MAGYARÁZAT
Lelki tanítványoknak azokat nevezzük, akik szigorú lemondást vállalnak azzal, hogy egy hiteles lelki tanítómesternél nevelkedve a Védákat hallgatják. Nemcsak az Úr cselekedeteiről kell hallaniuk, de a bhakták transzcendentális tulajdonságairól is, akik szívükben állandóan az Úr lótuszlábára gondolnak. A tiszta bhaktát egyetlen pillanatra sem lehet elszakítani az Úr lótuszlábától. Kétségtelen, hogy az Úr mindig jelen van minden élőlény szívében, ám mivel az illuzórikus anyagi energia megtéveszti őket, mit sem tudnak erről. A bhakták azonban felismerik az Úr jelenlétét, ezért szívükben örökké látják lótuszlábát. Az Úr tiszta bhaktái éppoly dicsőségesek, mint maga az Úr, sőt az Úr szerint méltóbbak az imádatra, mint Ő maga. A bhakta imádatának nagyobb hatása van, mint az Úr imádatának, éppen ezért a lelki tanítványoknak kötelességük, hogy a tiszta bhaktákról az Úr hasonló bhaktáitól halljanak, hiszen senki sem képes az Úrról vagy bhaktájáról beszélni, ha ő maga nem tiszta bhakta.