HU/SB 3.14.14
14. VERS
- sa viditvātmajānāṁ no
- bhāvaṁ santāna-bhāvanaḥ
- trayodaśādadāt tāsāṁ
- yās te śīlam anuvratāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ–Dakṣa; viditvā–megértve; ātma-jānām–a leányoknak; naḥ–miénk; bhāvam–utalás; santāna–gyerekek; bhāvanaḥ–jóakaró; trayodaśa–tizenhárom; adadāt–átadta; tāsām–mindegyiküknek; yāḥ–akik; te–tiéd; śīlam–viselkedés; anuvratāḥ–mind hűségesek.
FORDÍTÁS
Jólelkű atyánk, Dakṣa, szándékainkat ismerve átadott minket, tizenhárom leányát neked, s azóta mindannyian hűségesek vagyunk hozzád.
MAGYARÁZAT
A lányok általában túlságosan szégyenlősek voltak ahhoz, hogy elmondják a véleményüket apjuknak, az apa azonban megtudta szándékukat valaki mástól, például a nagymamától, akivel az unokák fesztelenül beszélgethettek. Dakṣa király megtudta leányainak véleményét, s így mind a tizenhármukat Kaśyapának adta. Diti nővéreinek már mind voltak gyermekei. Ő ugyanolyan hűséges volt férjükhöz, mint ők; miért kellett volna épp neki gyermekek nélkül maradnia?