HU/SB 3.14.16
16. VERS
- iti tāṁ vīra mārīcaḥ
- kṛpaṇāṁ bahu-bhāṣiṇīm
- pratyāhānunayan vācā
- pravṛddhānaṅga-kaśmalām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti–így; tām–neki; vīra–ó, hős; mārīcaḥ–Marīci fia (Kaśyapa); kṛpaṇām–a szegénynek; bahu-bhāṣiṇīm–túlságosan beszédes; pratyāha–válaszolt; anunayan–megbékítve; vācā–szavakkal; pravṛddha–nagyon felizgatva; anaṅga–kéj; kaśmalām–beszennyezett.
FORDÍTÁS
Ó, hős [Vidura]! Ditit, akit szánalomra méltóan kéj szennyezett be, s emiatt sokat beszélt, Marīci fia illendő szavaival megbékítette.
MAGYARÁZAT
Ha egy férfit vagy egy nőt nemi kéjvágy sújt, azt bűnös szennyeződésnek kell tekinteni. Kaśyapa lelki cselekedetekbe merült, de nem volt elég erős ahhoz, hogy visszautasítsa feleségét, aki szenvedett vágyaitól. Kérését határozott szavakkal visszautasíthatta volna, mint olyat, amit lehetetlen teljesíteni, de nem volt olyan erős lelkileg, mint Vidura. Vidurát itt hősnek szólítják, mert senki sem olyan erős az önfegyelmezésben, mint az Úr bhaktája. Úgy tűnik, Kaśyapa szintén hajlott arra, hogy feleségével a nemi élet élvezetének hódoljon, és mivel nem volt elég erős, csak békítő szavakkal próbálta őt lebeszélni szándékáról.