HU/SB 3.14.5
5. VERS
- maitreya uvāca
- sādhu vīra tvayā pṛṣṭam
- avatāra-kathāṁ hareḥ
- yat tvaṁ pṛcchasi martyānāṁ
- mṛtyu-pāśa-viśātanīm
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca–Maitreya így szólt; sādhu–bhakta; vīra–ó, harcos; tvayā–általad; pṛṣṭam–kérdezett; avatāra-kathām–az Úr inkarnációiról szóló történetek; hareḥ–az Istenség Személyiségének; yat–ami; tvam–jómagad; pṛcchasi–engem kérdezve; martyānām–akik halálra vannak ítélve; mṛtyu-pāśa–a születés és halál láncai; viśātanīm–a felszabadulás forrása.
FORDÍTÁS
A nagy bölcs, Maitreya így szólt: Ó, harcos! A kérdés, amit feltettél, bhaktához illő, mert az Istenség Személyiségének inkarnációjára vonatkozik. Ő az, aki megszabadítja a születés és halál láncaitól mindazokat, akikre máskülönben halál vár.
MAGYARÁZAT
A nagy bölcs, Maitreya nemcsak azért szólította Vidurát harcosnak, mert Vidura a Kuru családhoz tartozott, hanem azért is, mert az Úr Varāha- és Nṛsiṁha-inkarnációinak hősies tetteiről akart hallani. A kérdés az Úrra vonatkozott, éppen ezért tökéletesen illett egy bhaktához. Egy bhakta nem szeret világi dolgokról hallani. A világi harcokról számtalan elbeszélés szól, de egy bhakta nem akar róluk hallani. Azok a történetek, amelyek az Úr csatáit beszélik el, nem a halál küzdelmeiről szólnak, hanem azokról a harcokról, amelyek māyā láncai ellen folynak, melyek arra kényszerítik az embert, hogy újra és újra megszülessen és meghaljon. Más szóval, aki örömét leli abban, hogy az Úr harci kalandjairól hall, az megszabadul a születés és halál láncaitól. Az ostoba emberek gyanakodva hallják, hogy Kṛṣṇa részt vett a kurukṣetrai csatában, mert nem tudják, hogy részvétele a felszabadulást hozta meg mindenki számára, aki csak jelen volt a csatatéren. Bhīṣmadeva azt mondta, hogy akik ott voltak a kurukṣetrai csatamezőn, haláluk után mind visszatértek eredeti lelki létükbe. Az Úrral kapcsolatos harci történetek hallgatása tehát ugyanolyan, mint bármely más odaadó szolgálat.