HU/SB 3.14.6
6. VERS
- yayottānapadaḥ putro
- muninā gītayārbhakaḥ
- mṛtyoḥ kṛtvaiva mūrdhny aṅghrim
- āruroha hareḥ padam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yayā–ami által; uttānapadaḥ–Uttānapāda királynak; putraḥ–fia; muninā–a bölcs által; gītayā–énekelve; arbhakaḥ–egy gyermek; mṛtyoḥ–a halálnak; kṛtvā–elhelyezve; eva–bizonyára; mūrdhni–a fejen; aṅghrim–lábak; āruroha–felszállt; hareḥ–az Istenség Személyiségének; padam–a lakhelyre.
FORDÍTÁS
Amikor Uttānapāda király fia [Dhruva] hallotta ezeket a történeteket a bölcstől [Nāradától], megvilágosodott az Istenség Személyiségét illetően, s lábait a halál fejére helyezve, eljutott az Úr hajlékára.
MAGYARÁZAT
Amikor Dhruva Mahārāja, Uttānapāda király fia elhagyta testét, olyan személyiségek kísérték, mint Sunanda és mások, akik Isten birodalmában fogadták őt. Fiatalon, kisfiúként hagyta el ezt a világot, annak ellenére, hogy elnyerte apja trónját és számos gyermeke volt. Mivel elérkezett az ideje, hogy elhagyja ezt a világot, a halál várt rá. Ő azonban nem törődött a halállal. Ugyanabban a testben egy transzcendentális repülőre szállt, s egyenesen Viṣṇu bolygójára indult. Mindez azért történt így, mert a nagy bölcs, Nārada társaságát élvezhette, aki az Úr kedvteléseiről mesélt neki.