HU/SB 3.15.21
21. VERS
- śrī rūpiṇī kvaṇayatī caraṇāravindaṁ
- līlāmbujena hari-sadmani mukta-doṣā
- saṁlakṣyate sphaṭika-kuḍya upeta-hemni
- sammārjatīva yad-anugrahaṇe ’nya-yatnaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī–Lakṣmī, a szerencse istennője; rūpiṇī–gyönyörű formát felvéve; kvaṇayatī–csilingelő; caraṇa-aravindam–lótuszláb; līlā-ambujena–a lótuszvirággal játszva; hari-sadmani–a Legfelsőbb Személy hajléka; mukta-doṣā–minden hibától mentes; saṁlakṣyate–láthatóvá válik; sphaṭika–kristály; kuḍye–falak; upeta–kevert; hemni–arany; sammārjatī iva–úgy jelenik meg, mint egy söprögető; yat-anugrahaṇe–hogy megkapja kegyét; anya–másoké; yatnaḥ–nagyon óvatos.
FORDÍTÁS
A Vaikuṇṭha-bolygókon a hölgyek olyan gyönyörűek, mint maga a szerencse istennője. E transzcendentális szépségű hölgyek, akik bokapereceikkel csilingelve lótuszvirágokkal játszadoznak, néha a helyenként aranyberakással díszített márványfalakat tisztogatják, hogy elnyerjék az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét.
MAGYARÁZAT
A Brahma-saṁhitā elmondja, hogy a Legfelsőbb Urat, Govindát lakhelyén mindig millió és millió szerencseistennő szolgálja. Lakṣmī-sahasra-śata-sambhrama-sevyamānam. A szerencseistennők milliói, akik a Vaikuṇṭha-bolygókon élnek, nem hitvesei az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, hanem bhaktáinak a feleségei, és szintén az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatát végzik. A vers elmondja, hogy a Vaikuṇṭha-bolygókon a házak márványból készültek. A Brahma-saṁhitāban is azt olvashatjuk, hogy a Vaikuṇṭha-bolygón a földet érintőkövek borítják. Éppen ezért Vaikuṇṭhán nincs szükség arra, hogy a követ söpörjék, hiszen ott aligha van por, ám a nők, hogy kedvében járjanak az Úrnak, mégis örökké a márványfalakat törölgetik. Miért? Az oka az, hogy mohón vágynak arra, hogy elnyerjék az Úr kegyét.
A vers arról is beszámol, hogy a Vaikuṇṭha-bolygókon a szerencse istennőiben semmiféle hibát nem lehet találni. A szerencse istennője általában nem időzik sokáig egy helyen. Cañcalānak is nevezik, ami azt jelenti: „aki nem marad egy helyben”. Ezért látjuk, hogy a leggazdagabb ember is a legnyomorultabb földönfutóvá válhat. Egy másik példa Rāvaṇa. Rāvaṇa elrabolta Lakṣmīt, Sītājīt, hogy birodalmába hurcolja, de ahelyett hogy boldog lett volna Lakṣmī kegyéből, családja és királysága egyaránt megsemmisült. Lakṣmī tehát Rāvaṇa házában Cañcalā, azaz nyughatatlan. A Rāvaṇához hasonló emberek csak Lakṣmīt akarják, férje, Nārāyaṇa nélkül, ezért Lakṣmījīnak köszönhetően nyughatatlanság lesz úrrá rajtuk. A materialisták úgy látják, hogy Lakṣmī a hibás, de a Vaikuṇṭhán Lakṣmījī szilárdan végzi az Úr szolgálatát. Annak ellenére, hogy ő a szerencse istennője, az Úr kegye nélkül nem lehet boldog. Még a szerencse istennőjének is szüksége van az Úr kegyére a boldogsághoz, az anyagi világban azonban még Brahmā, a legfőbb teremtett lény is Lakṣmī kegyét keresi a boldogság elérése érdekében.