HU/SB 3.16.10
10. VERS
- ye me tanūr dvija-varān duhatīr madīyā
- bhūtāny alabdha-śaraṇāni ca bheda-buddhyā
- drakṣyanty agha-kṣata-dṛśo hy ahi-manyavas tān
- gṛdhrā ruṣā mama kuṣanty adhidaṇḍa-netuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ye–akik; me–Enyém; tanūḥ–test; dvija-varān–a brāhmaṇák legjobbjai; duhatīḥ–tehenek; madīyāḥ–Velem kapcsolatos; bhūtāni–élőlények; alabdha-śaraṇāni–védtelen; ca–és; bheda-buddhyā–különbözőnek tekintve; drakṣyanti–lát; agha–a bűn által; kṣata–megrontotta; dṛśaḥ–akinek az ítélőképessége; hi–mert; ahi–mint egy kígyó; manyavaḥ–dühös; tān–ugyanazok az emberek; gṛdhrāḥ–keselyű-szolgák; ruṣā–dühödten; mama–Enyém; kuṣanti–tép; adhidaṇḍa-netuḥ–Yamarājának, aki a büntetésért felelős.
FORDÍTÁS
A brāhmaṇák, a tehenek és a védtelen teremtmények az Én testemhez tartoznak, és csak azok hiszik róluk, hogy különböznek Tőlem, akik bűneik miatt elvesztették józan ítélőképességüket. Ezek az emberek olyanok, akár a mérges kígyók, akiket Yamarāja – a bűnösök ura – keselyűkhöz hasonlatos szolgái szaggatnak majd dühösen ízekre a csőrükkel.
MAGYARÁZAT
A Manu-saṁhitā szerint a tehenek, a brāhmaṇák, a nők, a gyermekek és az öregek védtelen teremtmények. Ez a vers az öt közül főként a brāhmaṇákat és a teheneket emeli ki, mert az Úr mindig aggódik értük. E tulajdonságát a Hozzá intézett imák is megemlítik. Az Úr kihangsúlyozza, hogy senki se legyen irigy erre az öt élőlényre, különösen a tehenekre és a brāhmaṇákra. A Bhāgavatam néhány olvasatában a duhitṝḥ szót találjuk a duhatīḥ helyett, a jelentés azonban mindkét esetben ugyanaz. Duhatīḥ tehenet jelent, s a duhitṝḥ szó szintén jelentheti ezt, mivel a tehenet a napisten leányának tartják. Ahogyan a szülők gondoskodnak gyermekeikről, a nőkkel az apáknak, a férjeknek vagy a felnőtt fiaknak kell törődniük. Gyámolítóiknak gondoskodniuk kell azokról, akik önmagukban tehetetlenek, másképp megbünteti őket Yamarāja, akit az Úr bízott meg azzal a feladattal, hogy a bűnös élőlények tetteit megítélje. Yamarāja segédeit – szolgáit – a vers keselyűkhöz hasonlítja. Akik nem végzik kötelességüket, s nem védelmezik a rájuk bízottakat, olyanok, mint a kígyók. A keselyűk kegyetlenül elbánnak a kígyókkal – ugyanígy bánnak el Yamarāja szolgái is azokkal, akik nem törődnek védenceikkel.