HU/SB 3.2.14


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14. VERS

yasyānurāga-pluta-hāsa-rāsa-
līlāvaloka-pratilabdha-mānāḥ
vraja-striyo dṛgbhir anupravṛtta-
dhiyo ’vatasthuḥ kila kṛtya-śeṣāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yasya–akié; anurāga–ragaszkodás; pluta–növelte; hāsa–nevetés; rāsa–tréfák; līlā–kedvtelések; avaloka–pillantva; pratilabdha–elérte általa; mānāḥ–meggyötört; vraja-striyaḥ–Vraja leányai; dṛgbhiḥ–szemükkel; anupravṛtta–követve; dhiyaḥ–értelmükkel; avatasthuḥ–némán ültek; kila–valóban; kṛtya-śeṣāḥ–a ház körüli teendők elvégzése nélkül.


FORDÍTÁS

A nevetés, a tréfák és a kölcsönös pillantások kedvtelései után szomorúság lett úrrá Vraja leányain, amikor Kṛṣṇa elhagyta őket. Szemükkel követték Őt, s dermedt értelemmel ültek le. Még a ház körüli teendőiket sem tudták folytatni.


MAGYARÁZAT

Az Úr Kṛṣṇa gyermekkorában, Vṛndāvanában incselkedő barátként volt híres, akit transzcendentális szerelem fűzött minden Vele egykorú leányhoz. Irántuk érzett szeretete olyan erős volt, hogy semmit sem lehetett ehhez az eksztázishoz hasonlítani, és Vraja leányai is annyira ragaszkodtak Hozzá, hogy szeretetük felülmúlta még a nagy félistenek, köztük Brahmā és Śiva szeretetét is. Az Úr Kṛṣṇa végül elismerte, hogy a gopīk transzcendentális szerelme legyőzte Őt, s kijelentette, hogy képtelen visszafizetni tiszta szeretetüket. A gopīk látszólag szenvedtek az Úr incselkedő magatartása miatt, ám amikor Kṛṣṇa elhagyta őket, nem tudták elviselni távollétét, s követték Őt szemükkel és elméjükkel. Az esemény olyannyira megbénította őket, hogy ház körüli teendőiket sem tudták folytatni. Senki sem tudta felülmúlni Őt még a szerelemben sem. A kinyilatkoztatott írásokban az áll, hogy az Úr Kṛṣṇa sohasem hagyja el Vṛndāvana határait. Örökké ott marad, Vṛndāvana népének transzcendentális szeretete miatt. Így aztán egy pillanatra sincs távol Vṛndāvanától még akkor sem, ha jelenleg nem is látható.