HU/SB 3.2.13
13. VERS
- yad dharma-sūnor bata rājasūye
- nirīkṣya dṛk-svastyayanaṁ tri-lokaḥ
- kārtsnyena cādyeha gataṁ vidhātur
- arvāk-sṛtau kauśalam ity amanyata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat–az a forma, amely; dharma-sūnoḥ–Yudhiṣṭhira Mahārājának; bata–bizonyára; rājasūye–a rājasūya áldozat arénájában; nirīkṣya–figyelve; dṛk–látás; svastyayanam–kielégítő; tri-lokaḥ–a három világ; kārtsnyena–összességében; ca–így; adya–ma; iha–az univerzumban; gatam–felülmúlta; vidhātuḥ–a teremtőnek (Brahmānak); arvāk–a mai emberiség; sṛtau–az anyagi világban; kauśalam–ügyesség; iti–így; amanyata–elmélkedtek.
FORDÍTÁS
Az univerzum felső, alsó és középső bolygórendszereinek minden félistene összegyűlt az oltárnál, ahol Yudhiṣṭhira Mahārāja bemutatta a rājasūya áldozatot. Az Úr Kṛṣṇa gyönyörű testi vonásainak láttán mindannyian azt gondolták, hogy Ő a legtökéletesebb teremtménye Brahmānak, az emberi lények teremtőjének.
MAGYARÁZAT
Nem létezett semmi, ami az Úr Kṛṣṇa testi vonásaihoz lett volna fogható, amikor jelen volt ebben a világban. Az anyagi világban a leggyönyörűbb dolgot a kék lótuszvirághoz vagy az égen ragyogó teliholdhoz hasonlíthatjuk, de az Úr Kṛṣṇa testi vonásainak szépsége még a lótuszvirág és a hold szépségét is felülmúlta. Ezt a félistenek, az univerzum legcsodálatosabb élő teremtményei is alátámasztották. Azt gondolták, hogy hozzájuk hasonlóan az Úr Kṛṣṇát is az Úr Brahmā teremtette, a valóság azonban az, hogy az Úr Kṛṣṇa teremtette Brahmāt. Brahmānak nem állt hatalmában megteremteni a Legfelsőbb Úr transzcendentális szépségét. Senki sem teremtette Kṛṣṇát – Ő mindenki teremtője. Ahogyan azt a Bhagavad-gītāban (BG 10.8) az Úr mondja: ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate.