HU/SB 3.21.8
8. VERS
- tāvat prasanno bhagavān
- puṣkarākṣaḥ kṛte yuge
- darśayām āsa taṁ kṣattaḥ
- śābdaṁ brahma dadhad vapuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tāvat—akkor; prasannaḥ—elégedett lévén; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; puṣkara-akṣaḥ—lótuszszemű; kṛte yuge—a Satya-yugában; darśayām āsa—megmutatta; tam—annak a Kardama Muninak; kṣattaḥ—ó, Vidura; śābdam—amit csak a Védákon keresztül lehet megérteni; brahma—az Abszolút Igazság; dadhat—megnyilvánítva; vapuḥ—transzcendentális teste.
FORDÍTÁS
Aztán a Satya-yugában a lótuszszemű Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettségében felfedte Magát Kardama Muni előtt, kinyilvánítva transzcendentális formáját, melyet csak a Védákon keresztül lehet megérteni.
MAGYARÁZAT
A vers két nagyon lényeges gondolatot tár fel. Az egyik az, hogy Kardama Muni a yoga gyakorlásában a Satya-yuga kezdetén érte el a sikert, amikor az emberek százezer évig éltek. Kardama Muni sikeres volt, és az Úr, mivel elégedett volt vele, megmutatta neki formáját, amely nem a képzelet szüleménye. Néha az imperszonalisták azt mondják, hogy az ember önkényesen rögzítheti az elméjét egy olyan formára, amit elképzel, vagy ami elégedetté teszi őt. Itt azonban egyértelműen az áll, hogy arról a formáról, amelyet az Úr isteni kegyelméből Kardama Muninak megmutatott, a védikus irodalom leírást ad. Śābdaṁ brahma: az Úr formáira a védikus írások egyértelműen utalnak. Kardama Muni nem Isten egy elképzelt formáját fedezte fel, ahogy azt a gazemberek állítják; valóban az Úr örök, gyönyörteli és transzcendentális formáját látta.