HU/SB 3.22.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

tat pratīccha dvijāgryemāṁ
śraddhayopahṛtāṁ mayā
sarvātmanānurūpāṁ te
gṛhamedhiṣu karmasu


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat—ezért; pratīccha—kérlek, fogadd el; dvija-agrya—ó, brāhmaṇák legkiválóbbja; imām—őt; śraddhayā—hittel; upahṛtām—ajándékba adott; mayā—általam; sarva-ātmanā—minden tekintetben; anurūpām—megfelelő; te—számodra; gṛha-medhiṣu—a háztartásban; karmasu—kötelességek.


FORDÍTÁS

Ezért kérlek, fogadd el őt, ó, brāhmaṇák legkiválóbbja, mert nagy hittel adom őt neked! Minden szempontból méltó arra, hogy feleséged legyen, s gondoskodjon otthonodról.


MAGYARÁZAT

A gṛhamedhiṣu karmasu szavak jelentése: „a ház körüli teendőkben”. Egy másik szó, sarvātmanānurūpām azt jelenti, hogy egy feleségnek nemcsak korban, jellemben és tulajdonságokban kell egyenlőnek lennie férjével, de segítenie kell a ház körüli teendőkben is. Egy férfi kötelessége a családos életben nem az, hogy elégedettséget okozzon az érzékeinek, hanem hogy feleségével és gyermekeivel élve fejlődjön a lelki életben. Aki nem ezt teszi, az nem családfenntartó, hanem gṛhamedhī. A szanszkrit nyelv két szót használ erre; az egyik a gṛhastha, a másik a gṛhamedhī. A gṛhamedhī és a gṛhastha között az a különbség, hogy a gṛhastha egy āśrama, vagyis lelki rend, aki azonban családfenntartóként csak érzékei elégedettségére törekszik, az gṛhamedhī. A gṛhamedhī számára a feleség az érzékek kielégítését jelenti, ám egy gṛhastha számára egy méltó feleség minden tekintetben segítséget nyújt a lelki fejlődésben. A feleség kötelessége az, hogy elvégezze a ház körüli teendőket, nem pedig az, hogy versengjen a férjével. Az a dolga, hogy segítsen, de ha korban, jellemben és tulajdonságokban nem illik hozzá, ezt nem tudja megtenni.