HU/SB 3.22.39


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


39. VERS

etat ta ādi-rājasya
manoś caritam adbhutam
varṇitaṁ varṇanīyasya
tad-apatyodayaṁ śṛṇu


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

etat—ez; te—neked; ādi-rājasya—az első uralkodónak; manoḥ—Svāyambhuva Manunak; caritam—a jellem; adbhutam—csodálatos; varṇitam—leírt; varṇanīyasya—kinek hírnevéről érdemes beszélni; tat-apatya—leányának; udayam—a virágzónak; śṛṇu—kérlek, hallgasd meg.


FORDÍTÁS

Beszéltem neked Svāyambhuva Manu, az első király csodálatos jelleméről, akinek hírneve méltó arra, hogy megemlítsék. Kérlek, hallgasd meg most, amint leánya, Devahūti virágzó életéről beszélek!


Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Harmadik Énekének huszonkettedik fejezetéhez, melynek címe: „Kardama Muni és Devahūti házassága”.