HU/SB 3.23.1
1. VERS
- maitreya uvāca
- pitṛbhyāṁ prasthite sādhvī
- patim iṅgita-kovidā
- nityaṁ paryacarat prītyā
- bhavānīva bhavaṁ prabhum
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca—Maitreya mondta; pitṛbhyām—a szülők által; prasthite—távozáskor; sādhvī—az erényes hölgy; patim—férje; iṅgita-kovidā—megértve a vágyakat; nityam—állandóan; paryacarat—szolgálta; prītyā—nagy szeretettel; bhavānī—Pārvatī istennő; iva—mint; bhavam—az Úr Śiva; prabhum—ura.
FORDÍTÁS
Maitreya folytatta: Szülei távozása után az erényes hölgy, Devahūti, aki megértette férje vágyait, szünet nélkül s olyan nagy szeretettel szolgálta őt, ahogy Bhavānī, az Úr Śiva felesége szolgálja férjét.
MAGYARÁZAT
Bhavānī példája nagyon fontos ebben a versben. Bhavānī azt jelenti, hogy Bhava — az Úr Śiva — felesége. Bhavānī, azaz Pārvatī, a Himalája királyának leánya, az Úr Śivát választotta férjéül, aki külsejét tekintve koldusnak látszik, mint a férje. Annak ellenére, hogy Bhavānī hercegnő volt, számtalan megpróbáltatást magára vállalt, hogy az Úr Śivával lehessen, akinek még háza sem volt, csupán egy fa alatt ült, s idejét meditációval töltötte. Bár Bhavānī egy hatalmas király leánya volt, úgy szolgálta az Úr Śivát, mint egy szegény asszony. Devahūti hasonló módon egy uralkodónak, Svāyambhuva Manunak volt a leánya, mégis Kardama Munit akarta férjéül. Nagy szeretettel és ragaszkodással szolgálta őt, s tudta, mivel okozhat örömet neki. A vers éppen ezért sādhvīnak nevezi, aminek jelentése, „erényes, hűséges feleség”. A védikus kultúra ideális, ritka példája ő. Minden nőnek olyan kiválónak és erényesnek kellene lennie, mint Devahūti vagy Bhavānī. A hindu társadalomban a hajadon leányokat még manapság is arra nevelik, hogy imádják az Úr Śivát, hogy olyan férjet kaphassanak, mint ő. Az Úr Śiva eszményi férj, nem azért, mert gazdag, s nem azért, mert érzékkielégítést nyújt, hanem mert ő a legkiválóbb bhakta. Vaiṣṇavānāṁ yathā śambhuḥ (SB 12.13.16): Śambhu, az Úr Śiva, az ideális vaiṣṇava. Mindig az Úr Rāmán meditál, s azt énekli: Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Az Úr Śivának van egy vaiṣṇava sampradāyája, amelyet Viṣṇusvāmi-sampradāyának neveznek. A hajadon leányok azért imádják az Úr Śivát, hogy olyan jó vaiṣṇava férjet kaphassanak, mint ő. Nem arra tanítják őket, hogy olyan férjet válasszanak, aki nagyon gazdag, vagy aki rendkívüli anyagi érzékkielégítést biztosíthat nekik, hanem arra, hogy ha egy leány elég szerencsés, és olyan férjet kap, aki az odaadó szolgálatban épp oly kiváló, mint az Úr Śiva, élete tökéletessé válik. A feleség a férjre van utalva, s ha férje vaiṣṇava, akkor magától értetődően részesül a férj odaadó szolgálatából, amiért szolgálja őt. A férj és a feleség közötti kölcsönös szolgálat és szeretet mintaszerű családi életet jelent.