HU/SB 3.23: Devahuti bánata

Śrīmad-Bhāgavatam - Harmadik Ének - HUSZONHARMADIK FEJEZET: Devahūti bánata


3.23.1. vers: Maitreya folytatta: Szülei távozása után az erényes hölgy, Devahūti, aki megértette férje vágyait, szünet nélkül s olyan nagy szeretettel szolgálta őt, ahogy Bhavānī, az Úr Śiva felesége szolgálja férjét.

3.23.2. vers: Ó, Vidura! Devahūti bensőségesen, nagy tisztelettel, szabályozott érzékekkel, szeretettel, kedves szavakkal szolgálta férjét.

3.23.3. vers: Józanul, szorgalmasan dolgozott, s minden kéjről, büszkeségről, irigységről, mohóságról, bűnös cselekedetről és hiúságról lemondva elégedetté tette férjét, aki rendkívüli hatalommal rendelkezett.

3.23.4-5. vers: Manu leánya, aki teljes odaadással adta át magát férjének, úgy tekintett rá, mint aki hatalmasabb a gondviselésnél is, és nagy áldásokat várt tőle. Hosszú ideig szolgálta őt, ezért vallásos fogadalmai követése miatt legyengült és lesoványodott. Látva felesége állapotát, Kardamát, a mennyek legkiválóbb bölcsét együttérzés töltötte el, s nagy szeretetében elcsukló hangon így szólt hozzá:

3.23.6. vers: Kardama Muni így szólt: Ó, Svāyambhuva Manu tisztelettudó leánya! Ma nagyon elégedett vagyok nagy odaadásoddal és rendkívüli, szeretetteljes szolgálatoddal. Mivel a test végtelenül kedves a megtestesült lények számára, megdöbbenve látom, mennyire elhanyagoltad saját testedet, hogy az én szolgálatomat végezd vele.

3.23.7. vers: Kardama Muni folytatta: Ahogy lemondásban, meditációban és Kṛṣṇa-tudatban éltem vallásos életemet, elnyertem az Úr áldásait. Noha te még nem tapasztalod ezeket az áldásokat, melyek megszabadítanak a félelemtől és a panaszkodástól, mindet felajánlom neked, mert a szolgálatomat végzed. Csak pillants rájuk! Transzcendentális látást adok neked, hogy láthasd, mily nagyszerűek.

3.23.8. vers: Kardama Muni folytatta: Mi haszna az Úr kegyén kívül más élvezeteknek? Az Úr Viṣṇu, az Istenség Legfelsőbb Személyisége szemöldökének egyetlen mozdulatára minden anyagi eredmény megsemmisül. Férjed iránti odaadásoddal olyan transzcendentális adományokat kaptál s élvezhetsz, amelyekhez az előkelő származásukra és vagyonukra büszke emberek csak nagyon ritkán tehetnek szert.

3.23.9. vers: Az ártatlan Devahūtit nagy elégedettséggel töltötték el férje szavai, aki a transzcendentális tudomány valamennyi területét jól ismerte. Mosolygó arcát egy félénk pillantás ragyogta be, s végtelen alázatossága és szeretete miatt elcsukló hangon válaszolt.

3.23.10. vers: Śrī Devahūti így szólt: Kedves férjem, ó, legjobb a brāhmaṇák között! Tudom, hogy elérted a tökéletességet, s hogy minden csalhatatlan misztikus képesség mestere vagy, mert yogamāyā, a transzcendentális természet védelme alatt állsz. Egyszer azonban ígéretet tettél, hogy testünk egyesülni fog, mivel egy erkölcsös nő számára, kinek dicsőséges férje van, nagy erény, ha gyermekei vannak.

3.23.11. vers: Devahūti folytatta: Kedves uram, izgalomtól fűtött érzelmek töltenek el irántad! Kegyesen tedd azt, ami a szentírások szerint szükséges ahhoz, hogy testem, amely a kielégítetlen szenvedély miatt így lesoványodott, számodra megfelelő legyen! S arra kérlek, uram, ne feledkezz meg egy házról sem, mely alkalmas erre a célra!

3.23.12. vers: Maitreya folytatta: Ó, Vidura! A bölcs Kardama örömet akart szerezni szeretett feleségének, s ezért a yoga misztikus hatalmával nyomban megteremtett egy lebegő palotát, amelyet akaratával irányított az útján.

3.23.13. vers: Csodálatos épület volt, számtalan ékkővel kirakva. Drágakő-oszlopok díszítették, s megadott mindent, amire az ember vágyott. Berendezése tökéletes és rendkívül gazdag volt, ami az idő múlásával csak fokozódott.

3.23.14-15. vers: A kastélyban minden megvolt, amire csak szükség lehet, s minden évszakban kellemes légkör uralkodott benne. Mindenhol színes zászlók, virágfüzérek, műalkotások, vászonból, selyemből és számtalan más anyagból készült faliszőnyegek s gyönyörű virágfüzérek díszítették, melyek odacsábították a kedvesen zümmögő méheket.

3.23.16. vers: Hét külön berendezett emeletén ágyakkal, díványokkal, legyezőkkel és ülőhelyekkel a palota elbűvölő volt.

3.23.17. vers: Falain itt is, ott is művészi metszetek emelték szépségét. A padló smaragdból készült, rajta az emelvények pedig korallból voltak.

3.23.18. vers: Nagyon szép palota volt, bejáratainál korallküszöbökkel, gyémántokkal kirakott ajtókkal. Zafír kupoláit arany csúcsok koronázták.

3.23.19. vers: Gyémántfalait a legszebb rubinok díszítették, ezért úgy tűnt, mintha szemei lennének. Csodálatos baldachinok, rendkívül értékes aranykapuk alkották berendezését.

3.23.20. vers: A palotában hattyúk és galambok sokasága élt, műhattyúkkal és műgalambokkal együtt, melyek olyannyira élethűek voltak, hogy a valódi hattyúk újra és újra visszatérve fölöttük röpködtek, magukhoz hasonló, élő madaraknak vélve őket. A palotát a madarak hangja töltötte be.

3.23.21. vers: A kastélyt élvezetet nyújtó ligetek övezték. Belül pihenésre alkalmas helyiségek, hálószobák sorakoztak, belső és külső kertekkel, melyeket a kényelmet szem előtt tartva terveztek. Mindez még magát a bölcset is megdöbbentette.

3.23.22. vers: Amikor Kardama Muni látta, hogy Devahūti elégedetlen szívvel nézi a hatalmas, fényűző palotát, megértette érzéseit, hiszen mindenki szívébe képes volt belelátni. Ezért aztán személyesen a következőképpen szólt feleségéhez:

3.23.23. vers: Kedves Devahūtim, nagyon ijedtnek látszol! Először fürödj meg a Bindu-sarovara tóban, amelyet Maga az Úr Viṣṇu teremtett, s amely az emberi lény minden vágyát teljesíteni tudja, majd szállj fel erre a léghajóra!

3.23.24. vers: A lótuszszemű Devahūti követte férje utasítását. Piszkos ruhája és kócos hajfürtjei miatt nem látszott nagyon vonzónak.

3.23.25. vers: Testét vastagon kosz borította, keblei fényüket vesztették. Alámerült hát a tóban, amely a Sarasvatī szent vize volt.

3.23.26. vers: A tóban egy palotában ezer leányt pillantott meg, ifjúságuk teljében, illatozva, mint a lótusz.

3.23.27. vers: Amikor a leányok megpillantották őt, hirtelen felálltak, s összetett kézzel így szóltak hozzá: „A szolgálóid vagyunk. Mondd meg, mit tehetünk érted!”

3.23.28. vers: A leányok, akik nagyon tisztelték Devahūtit, magukkal vitték őt. Értékes olajokban, balzsamokban megfürdették, s finom, új, tiszta ruhát adtak neki, hogy azt vegye magára.

3.23.29. vers: Aztán a legkiválóbb csillogó, értékes ékszerekkel díszítették fel őt. A legjobb ételeket tették elé, majd az āsavamnak nevezett mámorító, édes itallal kínálták.

3.23.30. vers: Aztán egy tükörben megpillantotta saját tükörképét. Testéről teljesen eltűnt minden szennyeződés, és egy virágfüzér díszítette. A leányok rendkívüli tisztelettel szolgálták, amint makulátlan ruhákba öltözött és testét a tilaka kedvező jeleivel ékesítette.

3.23.31. vers: Egész testét megfürdették, haját megmosták, s most szinte elborították az ékszerek. Egy különleges nyakláncot viselt egy medállal, csuklóit karkötők díszítették, bokáin pedig arany bokacsengettyűk csilingeltek.

3.23.32. vers: Csípőjén egy számtalan drágakővel kirakott aranyövet viselt. Értékes igazgyöngy nyaklánc és áldásos anyagok ékesítették.

3.23.33. vers: Arcát gyönyörű fogai és elragadó szemöldökei tették ragyogóvá. Szeme, melynek sarka bájosan nedvességtől csillogott, legyőzte a lótuszvirág bimbójának szépségét. Arcát sötét, göndör fürtök keretezték.

3.23.34. vers: Amint Devahūti kiváló férjére, a legnagyobb bölcsre, Kardama Munira gondolt, aki oly kedves volt szívének, szolgálóleányaival együtt azonnal férje előtt termett.

3.23.35. vers: Csodálattal látta, hogy az ezer szolgálóleány társaságában egyszerre férje előtt áll, s elámult férje misztikus erején.

3.23.36-37. vers: A bölcs látta, hogy Devahūti tisztára mosakodott, teste ragyog, és szinte alig ismert rá feleségére. Devahūti visszanyerte eredeti, hercegnői szépségét. Amint a legkiválóbb ruhákat öltötte magára, s vonzó kebleit is szépen elrendezte, ezer gandharva leány várt reá. Ó, ellenség elpusztítója! A bölcs egyre növekvő szeretetet érzett iránta, s végül a légi palotába vezette.

3.23.38. vers: Noha látszólag vonzódott szeretett hitveséhez, akit a gandharva leányok szolgáltak, a bölcs nem vesztett dicsőségéből, amely nem volt más, mint önuralma. A légi palotában Kardama Muni hitvesével oly szépségesen ragyogott, mint a hold a csillagok között az égen, amely miatt tengernyi liliom nyílik ki éjjelente a tavakban.

3.23.39. vers: A légi palotával a Meru-hegy gyönyör-völgyeihez utazott, melyeket a hűvös, szelíd, illatos, szenvedélyt felébresztő szellők még csodálatosabbá tettek. Az istenek kincstárnoka, Kuvera szokta e völgyben örömét lelni gyönyörű nők társaságában, miközben a siddhák magasztalják. Kardama Muni is e helyre érkezett meg a szépséges leányokkal és feleségével, és sok-sok éven át volt itt élvezetben része.

3.23.40. vers: Felesége boldoggá tette őt, repülő palotájukban nemcsak a Meru-hegyen, de a Vaiśrambhakának, Surasanának, Nandanának, Puṣpabhadrakának és Caitrarathyának nevezett kertekben, valamint a Mānasa-sarovara tónál is örömüket lelték.

3.23.41. vers: Úgy utazta be a bolygókat, ahogy a levegő áramlik akadály nélkül minden irányba. A hatalmas és ragyogó égi palotával    —    amely vágya szerint repült    —    az eget átszelve megelőzte még a félisteneket is.

3.23.42. vers: Mi lenne nehezen elérhető az eltökélt emberek számára, akik az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábánál kerestek menedéket? Az Ő lába az olyan szent folyók forrása, mint a Gangesz, amelyek véget vetnek az anyagi élet veszélyeinek.

3.23.43. vers: Miután megmutatta feleségének az univerzum gömbjét és annak számtalan csodával teli elrendezéseit, a nagy yogī, Kardama Muni visszatért remetelakjába.

3.23.44. vers: Miután visszatért kunyhójába, kilenc személyiségre osztotta magát, hogy örömet okozzon Devahūtinak, Manu leányának, aki nemi kapcsolatra vágyott. Ily módon lelte élvezetét vele sok-sok éven át, amely úgy telt el, akár egy pillanat.

3.23.45. vers: A légi palotában, vonzó férjének társaságában a vágyait felébresztő puha ágyon heverve Devahūti észre sem vette, mennyi idő telt el.

3.23.46. vers: Miközben a nemi kapcsolatra oly nagyon vágyakozó pár a szexuális élvezetbe merült a misztikus hatalom segítségével, száz ősz telt el, mintha csupán egy pillanat lett volna.

3.23.47. vers: A hatalmas Kardama Muni ismerte mindenki szívét, s minden vágyat teljesíteni tudott. Ismerve a szellemi lelket, Devahūtit saját teste felének tekintette. Kilencfelé osztotta magát, s kilenc magjával termékenyítette meg Devahūtit.

3.23.48. vers: Közvetlenül ezután, még azon a napon, Devahūti kilenc leánygyermeket hozott a világra. Testük minden része elragadó volt, s úgy illatoztak, mint a piros lótuszvirág.

3.23.49. vers: Amikor Devahūti látta, hogy férje elhagyni készül otthonát, kívülről mosolyogni látszott, ám szívében nyugtalan volt és bánatos.

3.23.50. vers: Megállt, s lábával, mely drágakőhöz hasonlatos körmeinek sugárzásától ragyogott, a földet kezdte kapirgálni. Lehajtott fejjel, lassú, mégis elbűvölő szavakkal beszélt, könnyeit visszafojtva.

3.23.51. vers: Śrī Devahūti így szólt: Uram! Teljesítetted mindazt, amit ígértél nekem. Mégis, mivel egy neked meghódolt lélek vagyok, félelemnélküliséggel is meg kell áldanod.

3.23.52. vers: Kedves brāhmaṇám! Ami a leányaidat illeti, ők meg fogják találni hozzájuk illő férjeiket, és saját otthonukba költöznek majd. Ám nekem ki fog vigaszt nyújtani, ha sannyāsīként távozol?

3.23.53. vers: Oly sok időt elvesztegettünk mostanáig az érzékkielégítéssel, a Legfelsőbb Úrról szóló tudomány művelésével azonban nem törődtünk.

3.23.54. vers: Nem ismertem transzcendentális helyzetedet, s úgy szerettelek, hogy közben továbbra is ragaszkodtam az érzékek tárgyaihoz. Mégis, irántad kialakult szeretetem hadd szabadítson meg most minden félelemtől!

3.23.55. vers: Ha az érzékkielégítés érdekében keressük valaki társaságát, az kétségtelenül rabságot eredményez, ám ugyanez a társulás egy szenttel a felszabadulás útjára vezet, még akkor is, ha tudás nélkül tesszük.

3.23.56. vers: Akit tettei nem emelnek fel a vallásos élethez, aki a vallásos szertartások elvégzésével nem jut el a lemondásig, s aki olyan lemondásban él, amely nem vezet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének odaadó szolgálatához, az annak ellenére, hogy lélegzik, halottnak tekinthető.

3.23.57. vers: Uram! Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének legyőzhetetlen illuzórikus energiája nagyon becsapott, mert annak ellenére, hogy elnyertem társaságodat, ami felszabadít az anyagi rabság alól, nem törekedtem e felszabadulásra.