HU/SB 3.23.54


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


54. VERS

indriyārtheṣu sajjantyā
prasaṅgas tvayi me kṛtaḥ
ajānantyā paraṁ bhāvaṁ
tathāpy astv abhayāya me


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

indriya-artheṣu—az érzékkielégítésnek; sajjantyā—ragaszkodva; prasaṅgaḥ—vonzódás; tvayi—hozzád; me—általam; kṛtaḥ—megtett; ajānantyā—nem ismerve; param bhāvam—transzcendentális helyzeted; tathā api—mégis; astu—hadd legyen; abhayāya—a félelemnélküliségért; me—enyém.


FORDÍTÁS

Nem ismertem transzcendentális helyzetedet, s úgy szerettelek, hogy közben továbbra is ragaszkodtam az érzékek tárgyaihoz. Mégis, irántad kialakult szeretetem hadd szabadítson meg most minden félelemtől!


MAGYARÁZAT

Devahūti bánkódik helyzete miatt. Nő volt, ezért szeretnie kellett valakit. Valahogyan Kardama Munit szerette meg, anélkül, hogy tisztában lett volna lelki emelkedettségével. Kardama Muni belelátott Devahūti szívébe; a nők általában mind anyagi élvezetre vágynak. Csekély értelemmel megáldottaknak nevezik őket, mert leginkább az anyagi élvezethez vonzódnak. Devahūti sajnálkozik, mert férjétől a legmagasabb rendű anyagi élvezetet kapta meg, azt azonban nem tudta, milyen fejlett szinten állt férje a lelki megvalósításban. Azért könyörgött hát, hogy annak ellenére, hogy nem ismerte kiváló férjének dicsőségét, Kardama Muni szabadítsa meg őt az anyagi kötelékektől, hiszen nála keresett menedéket. Egy nagy személyiség társasága rendkívül fontos. A Caitanya-caritāmṛtában az Úr Caitanya kijelenti, hogy a sādhu-saṅga, egy nagy szent társasága nagyon fontos, mert egy nagy szent társaságában még az is rendkívüli fejlődést érhet el a lelki életben, akinek egyébként nincsen különösebb tudása. Devahūti, mint nő és hétköznapi feleség, azért ragaszkodott Kardama Munihoz, hogy teljesülhessenek érzéki vágyai, és megkaphasson minden anyagi dolgot, amire szüksége van, valójában azonban egy rendkívüli személyiség társaságát élvezte. Most rádöbbent minderre, s élni akart a lehetőséggel, amelyet nagyszerű férje társasága jelentett.