HU/SB 3.24.14
14. VERS
- imā duhitaraḥ satyas
- tava vatsa sumadhyamāḥ
- sargam etaṁ prabhāvaiḥ svair
- bṛṁhayiṣyanty anekadhā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
imāḥ—ezek; duhitaraḥ—leányok; satyaḥ—erényes; tava—tiéd; vatsa—ó, kedves fiam; su-madhyamāḥ—karcsú derekú; sargam—teremtés; etam—ez; prabhāvaiḥ—leszármazottak által; svaiḥ—sajátjaik; bṛṁhayiṣyanti—növelni fogják; aneka-dhā—számtalan módon.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmā aztán Kardama Muni kilenc leányát kezdte dicsőíteni: Karcsú derekú leányaid mindnyájan nagyon erényesek. Biztos vagyok benne, hogy leszármazottaik révén számtalan módon népesítik majd be e teremtett világot.
MAGYARÁZAT
A teremtés kezdetén Brahmā leginkább a népesség szaporodásával törődött, s amikor látta, hogy Kardama Muni már kilenc szép leányt nemzett, azt remélte, hogy leányai sok gyermeket hoznak majd a világra, akik elvállalják majd az anyagi világ benépesítésének feladatát. Örült tehát, amikor látta őket. A sumadhyamā szó azt jelenti, hogy „egy gyönyörű asszony méltó leánya”. Ha egy nőnek karcsú a dereka, nagyon gyönyörűnek tartják. Kardama Muni leányai kivétel nélkül csodálatosak voltak.