HU/SB 3.26.30
30. VERS
- saṁśayo ’tha viparyāso
- niścayaḥ smṛtir eva ca
- svāpa ity ucyate buddher
- lakṣaṇaṁ vṛttitaḥ pṛthak
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saṁśayaḥ—kétség; atha—akkor; viparyāsaḥ—téves felfogás; niścayaḥ—helyes felfogás; smṛtiḥ—memória; eva—szintén; ca—és; svāpaḥ—alvás; iti—így; ucyate—mondják; buddheḥ—az intelligenciának; lakṣaṇam—jellemzők; vṛttitaḥ—funkcióik által; pṛthak—különféle.
FORDÍTÁS
A kétséget, a téves felfogást, a helyes megértést, az emlékezőképességet és az alvást, melyeket különféle funkcióik határoznak meg, úgy ismerik, mint az intelligencia egyedi jellemzőit.
MAGYARÁZAT
A kétség az intelligencia egyik fontos funkciója; vakon elfogadni valamit nem vall intelligenciára. A saṁśaya szó éppen ezért nagyon fontos; ahhoz, hogy fejlesszük az intelligenciát, kezdetben, az emberben kétségeknek kell felmerülniük. Ám ha információt a helyes forrásból kapjuk, kétkedni nem túl szerencsés. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy a hiteles tekintély szavainak kétségbe vonása mindent elpusztít.
Patañjali yoga-rendszere kimondja: pramāṇa-viparyaya-vikalpa-nidra-smṛtyaḥ. Az ember csakis az intelligencia segítségével értheti meg a dolgokat úgy, ahogyan vannak. Egyedül az intelligenciájával értheti meg valaki, hogy ő valójában a teste vagy sem. A kutatás, amelyet annak érdekében folytatunk, hogy meghatározzuk, vajon az ember identitása lelki-e vagy anyagi, kételkedéssel kezdődik. Ha valaki képes arra, hogy analizálja valós helyzetét, rájön, hogy a test valójában nem ő. Ez a viparyāsa. Amikor felismerjük, hogy tévesen azonosítottuk magunkat, megérthetjük valódi kilétünket. A valódi megértést a vers niścayaḥnak nevezi, bizonyított tapasztalati tudásnak. Tapasztalatra épülő tudásra akkor lehet szert tenni, ha az ember megértette, mi a téves tudás. A tapasztalati, bizonyított tudás révén az ember megértheti, hogy ő nem test, hanem szellemi lélek.
A smṛti szó jelentése „emlékezőképesség”, a svāpa szóé pedig „alvás”. Az alvás szintén szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az intelligencia megfelelő működését. Ha nem alszunk, az agy nem képes rendben működni. A Bhagavad-gītā kihangsúlyozza, hogy akik a mértékletességet szem előtt tartva alszanak, esznek és tesznek eleget a test egyéb követeléseinek, azok nagy sikert érhetnek el a yoga folyamatában. Ez az intelligencia analitikus tudományának néhány aspektusa, melyet Patañjali yoga-rendszere, valamint Kapiladeva sāṅkhya filozófiarendszere a Śrīmad-Bhāgavatamban egyaránt leírnak.