HU/SB 3.26.32
32. VERS
- tāmasāc ca vikurvāṇād
- bhagavad-vīrya-coditāt
- śabda-mātram abhūt tasmān
- nabhaḥ śrotraṁ tu śabdagam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tāmasāt—a tudatlanságban lévő egoizmusból; ca—és; vikurvāṇāt—átalakulva; bhagavat-vīrya—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének energiája által; coditāt—ösztönözve; śabda-mātram—a finom elem, a hang; abhūt—megnyilvánult; tasmāt—abból; nabhaḥ—éter; śrotram—a hallás érzéke; tu—akkor; śabda-gam—ami érzékeli a hangot.
FORDÍTÁS
Amikor a tudatlanságban lévő egoizmust az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nemi energiája működésre készteti, megnyilvánul a finom hang elem, a hangból pedig létrejön az éteri ég és a hallás érzéke.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből kiderül, hogy érzékkielégítésünk valamennyi tárgya a tudatlanságban lévő egoizmus terméke. Megérthetjük e versből, hogy a tudatlanságban lévő egoizmus elemének működésbe lendítésével az első dolog, ami létrejött, a hang volt, az éter finom formája. A Vedānta-sūtra azt is mondja, hogy a hang az anyagi tulajdon minden tárgyának eredete, s a hang az is, melynek segítségével az ember véget vethet ennek az anyagi létnek. Az anāvṛttiḥ śabdāt jelentése, „felszabadulás a hang által”. Az egész anyagi megnyilvánulás a hangból indult ki, s a hang, ha rendelkezik az adott képességgel, meg is semmisítheti az anyagi kötelékeket. A Hare Kṛṣṇa transzcendentális hangvibrációja az a hang, amely képes erre. Belegabalyodásunk az anyagi ügyekbe az anyagi hang hatására kezdődött. Most meg kell tisztítanunk ezt a hangot lelki megértésünkkel. Hang a lelki világban is létezik. Ha e hang felé fordulunk, lelki életünk elkezdődik, s minden mást is megkapunk, amire a lelki fejlődéshez szükségünk van. Nagyon világosan meg kell értenünk, hogy a hang az érzékkielégítésünk érdekében létrejött összes anyagi tárgy kezdete. Ha a hang tiszta, lelki szükségleteinkhez is hasonló módon, a hangon keresztül jutunk hozzá.
A vers elmondja, hogy a hangból megnyilvánult az éter, az éterből pedig megnyilvánult a levegő. Arról, hogyan jött létre az éteri ég a hangból, a levegő az éterből és a tűz a levegőből, a későbbiekben olvashatunk magyarázatot. A hang az éter keletkezésének oka, az éter pedig a śrotram, a fül keletkezésének oka. A fül az első tudásszerző érzék. Az embernek hallania kell azt a tudást, amire szert akar tenni, legyen az akár anyagi, akár lelki tudás. A śrotram tehát nagyon fontos. A védikus tudást śrutinak nevezik; a tudást hallás útján kell megszerezni. Anyagi, illetve lelki élvezethez egyedül a hallás segítségével juthatunk.
Az anyagi világban sok mindent létrehozunk anyagi kényelmünk érdekében pusztán a hallás által. Ezek a dolgok már megvannak, de a hallás révén az ember átalakíthatja őket. Ha fel akarunk építeni egy nagyon magas felhőkarcolót, az nem jelenti azt, hogy meg kell teremtenünk azt. A hozzá szükséges anyagok — fa, fém, föld stb. — már megvannak, de azáltal kerülünk e már megteremtett anyagi elemekkel közeli kapcsolatba, hogy halljuk, hogyan kell használni őket. Napjainkban a teremtésre irányuló gazdasági fejlődés szintén a hallás terméke, s hasonló módon az ember a lelki cselekedeteknek is kedvező teret nyújthat azzal, hogy a helyes forrásból hall. Arjuna testi életfelfogású materialista volt, s e testi felfogás nagy szenvedést okozott neki. Ám egyszerűen csak a hallás segítségével Arjuna lelkivé vált, Kṛṣṇa-tudatú lett. A hallás nagyon fontos, s ez a hallás az égből jött létre. Csakis a hallás segítségével használhatjuk megfelelően azt, ami már létezik. Az az elv, mely szerint hallanunk kell ahhoz, hogy megfelelően használjuk a már létrejött anyagokat, alkalmazható a lelki dolgokra is. A megfelelő lelki forrást kell meghallgatnunk.