HU/SB 3.26.46
46. VERS
- bhāvanaṁ brahmaṇaḥ sthānaṁ
- dhāraṇaṁ sad-viśeṣaṇam
- sarva-sattva-guṇodbhedaḥ
- pṛthivī-vṛtti-lakṣaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhāvanam—megformálás; brahmaṇaḥ—a Legfelsőbb Brahmannak; sthānam—lakhelyek építése; dhāraṇam—anyagokat tartalmaz; sat-viśeṣaṇam—megkülönböztetve a nyílt világűrt; sarva—mind; sattva—a létnek; guṇa—tulajdonságok; udbhedaḥ—hely a megnyilvánulásnak; pṛthivī—a földnek; vṛtti—a funkcióknak; lakṣaṇam—a jellemzők.
FORDÍTÁS
A föld funkcióinak jellemzőit a Legfelsőbb Brahman megformálásával érzékelhetjük, lakhelyek építése, vizeskorsók elkészítése stb. által. Más szóval a föld minden elem fennmaradásának a helye.
MAGYARÁZAT
A földben érzékelni lehet a különféle elemeket, a hangot, az étert, a levegőt, a tüzet és a vizet. A föld egy másik vonása, melyet a vers kihangsúlyoz, hogy megnyilváníthatja az Istenség Legfelsőbb Személyisége különféle formáit. Kapila ezzel az állításával megerősíti, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Brahman számtalan formával rendelkezik, melyekről a szentírások adnak leírást. A föld és annak termékei, mint például a kő, a fa és a drágakövek megmunkálása által a Legfelsőbb Úr e formái megjelenhetnek szemünk előtt. Amikor az Úr Kṛṣṇa vagy az Úr Viṣṇu egyik formája megnyilvánul egy földből készült szoborként, az a forma nem képzeletbeli. A föld a szentírások alapján formázza meg az Urat.
A Brahma-saṁhitā ír az Úr Kṛṣṇa birodalmáról, a változatossággal teli lelki világról és az Úr lelki testéről, melyben fuvoláján játszik. A szentírások leírást adnak ezekről a formákról, s amikor ennek alapján megjelennek, imádandóvá válnak. Nem a képzelet szüleményei, ahogy azt a māyāvāda filozófia állítja. Néha a bhāvana szót helytelenül „képzelet” jelentéssel magyarázzák. Bhāvana azonban nem képzeletet jelent. Arra utal, hogy a védikus irodalom leírását valódi formába öntik. A föld minden élőlénynek és az anyagi természet rájuk ható kötőerőinek végső átalakulása.