HU/SB 3.29.43
43. VERS
- nabho dadāti śvasatāṁ
- padaṁ yan-niyamād adaḥ
- lokaṁ sva-dehaṁ tanute
- mahān saptabhir āvṛtam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nabhaḥ—az ég; dadāti—ad; śvasatām—az élőlényeknek; padam—lakhely; yat—akinek (az Istenség Legfelsőbb Személyiségének); niyamāt—irányítása alatt; adaḥ—az; lokam—az univerzum; sva-deham—saját test; tanute—kiterjeszti; mahān—a mahat-tattva; saptabhiḥ—a hét (réteggel); āvṛtam—befedett.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányításának engedelmeskedve engedi meg az ég a világűrnek, hogy helyet adjon a különféle bolygóknak, melyeken a számtalan élőlény él. A teljes kozmikus test hét burkával együtt az Ő legfelsőbb irányítását követve tágul.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből megérthetjük, hogy a világűrben valamennyi bolygó lebeg, s mindegyiken élőlények élnek. A śvasatām szó jelentése: „azok, akik lélegeznek”, vagyis az élőlények. Számtalan bolygó van, hogy helyet adjon nekik. Minden bolygón számtalan élőlény lakik, s a szükséges teret az égben az Úr legfelsőbb utasítása biztosítja. Ez a vers azt is elmondja, hogy az univerzum teljes teste növekszik. Hét réteg fedi, s az univerzumban található öt elemnek megfelelően az elemek összessége kívülről rétegek formájában borítja be a kozmikus testet. Az első réteg a föld, amely tízszer vastagabb, mint az univerzumon belüli tér. A második réteg a víz, amely tízszer vastagabb, mint a földből álló réteg, a harmadik réteg a tűz, amely tízszer vastagabb, mint a vízburok. Ily módon minden egyes réteg tízszer vastagabb, mint az előző.