HU/SB 3.31.27
27. VERS
- tudanty āma-tvacaṁ daṁśā
- maśakā matkuṇādayaḥ
- rudantaṁ vigata-jñānaṁ
- kṛmayaḥ kṛmikaṁ yathā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tudanti—harapnak; āma-tvacam—a csecsemő, akinek a bőre puha; daṁśāḥ—legyek; maśakāḥ—szúnyogok; matkuṇa—bogarak; ādayaḥ—és más teremtmények; rudantam—sírva; vigata—megfosztva; jñānam—bölcsesség; kṛmayaḥ—férgek; kṛmikam—egy féreg; yathā—éppen úgy, mint.
FORDÍTÁS
Tehetetlen helyzetében a csecsemőre, akinek bőre puha, legyek, szúnyogok, bogarak és baktériumok támadnak, mint ahogy a kisebb férgek rágják a nagyobbat. A gyermek, aki elvesztette tudását, keservesen sír.
MAGYARÁZAT
A vigata-jñānam szó azt jelenti, hogy a lelki tudás, ami a gyermekben kifejlődött az anyaméhen belül, māyā hatására már elveszett. A különféle zavaró tényezőknek köszönhetően, valamint amiatt, hogy a méhen kívül van, a gyermek nem emlékszik arra, hogy mire gondolt a felszabadulásra vágyakozva. Tudjuk, hogy még ha valaki szert is tesz valamilyen tudásra, amely lelki felemelkedéséhez vezet, a körülmények hatására hajlamos azt elfelejteni. Nemcsak a gyerekeknek, de az idősebbeknek is nagyon kell ügyelniük arra, hogy megőrizzék Kṛṣṇa-tudatukat, s hogy elkerüljék a kedvezőtlen körülményeket, nehogy megfeledkezzenek legfontosabb kötelességükről.