HU/SB 3.31.30
30. VERS
- bhūtaiḥ pañcabhir ārabdhe
- dehe dehy abudho ’sakṛt
- ahaṁ mamety asad-grāhaḥ
- karoti kumatir matim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhūtaiḥ—az anyagi elemek által; pañcabhiḥ—öt; ārabdhe—alkotott; dehe—a testben; dehī—az élőlény; abudhaḥ—tudatlan; asakṛt—állandóan; aham—én; mama—enyém; iti—így; asat—ideiglenes dolgok; grāhaḥ—elfogadva; karoti—teszi; ku-matiḥ—ostoba lévén; matim—gondolta.
FORDÍTÁS
Tudatlansága miatt az élőlény ezt az öt elemből álló anyagi testet fogadja el önmagaként. E félreértés következtében az ideiglenes dolgokat sajátjának tekinti, s egyre mélyebbre süllyed a tudatlanság sötétségében.
MAGYARÁZAT
Ez a vers a tudatlanság térnyerését magyarázza el. Az első számú tudatlanság az, hogy az ember az öt elemből álló anyagi testével azonosítja magát, a második pedig, hogy annak alapján, hogy kapcsolatban áll a testtel, a sajátjának tekint valamit. Ily módon terjed ki a tudatlanság. Az élőlény örök, de mivel nem ismeri fel érdekét, s ideiglenes dolgokat fogad el, tudatlanság keríti hatalmába, ezért anyagi gyötrelmektől szenved.