HU/SB 3.32.10
10. VERS
- evaṁ paretya bhagavantam anupraviṣṭā
- ye yogino jita-marun-manaso virāgāḥ
- tenaiva sākam amṛtaṁ puruṣaṁ purāṇaṁ
- brahma pradhānam upayānty agatābhimānāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így; paretya—hosszú utat megtéve; bhagavantam—az Úr Brahmā; anupraviṣṭāḥ—belépett; ye—akik; yoginaḥ—yogīk; jita—irányított; marut—a légzés; manasaḥ—az elme; virāgāḥ—elkülönült; tena—az Úr Brahmāval; eva—valóban; sākam—együtt; amṛtam—a gyönyör megtestesülése; puruṣam—az Istenség Személyiségének; purāṇam—a legidősebb; brahma pradhānam—a Legfelsőbb Brahman; upayānti—mennek; agata—nem mentek; abhimānāḥ—kiknek hamis egója.
FORDÍTÁS
A yogīk, akik a légzőgyakorlatok végzésével és az elme szabályozásával eltávolodtak az anyagi világtól, eljutnak Brahmā bolygójára, amely nagyon-nagyon messze van. Miután feladták testüket, belépnek az Úr Brahmā testébe, ezért amikor Brahmā felszabadul, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége – aki a Legfelsőbb Brahman – hajlékára kerül, ezek a yogīk vele együtt lépnek be Isten országába.
MAGYARÁZAT
A yogīk a yoga gyakorlatainak tökéletesítésével eljuthatnak a legfelső bolygóra, Brahmalokára, vagyis Satyalokára, és anyagi testük elhagyása után az Úr Brahmā testébe kerülnek. Mivel nem közvetlenül az Úr bhaktái, nem szabadulhatnak fel rögtön. Meg kell várniuk, amíg Brahmā felszabadul, és csak akkor, Brahmāval együtt szabadulnak fel ők is. Könnyű megérteni, hogy amíg egy élőlény egy bizonyos félistent imád, addig tudata e félistennel kapcsolatos gondolatokba merül, s ezért nem szabadulhat fel közvetlenül, azaz nem léphet be Isten birodalmába, s nem olvadhat bele az Istenség Legfelsőbb Személyisége személytelen ragyogásába sem. Az ilyen yogīk vagy félistenimádók számára fennáll az a veszély, hogy újra meg kell születniük a következő teremtés idején.