HU/SB 3.4.31
31. VERS
- noddhavo ’ṇv api man-nyūno
- yad guṇair nārditaḥ prabhuḥ
- ato mad-vayunaṁ lokaṁ
- grāhayann iha tiṣṭhatu
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na–nem; uddhavaḥ–Uddhava; aṇu–kicsit; api–szintén; mat–Hozzám; nyūnaḥ–alacsonyabb rendű; yat–mert; guṇaiḥ–az anyagi természet kötőerői által; na–sem; arditaḥ–hatással van rá; prabhuḥ–mester; ataḥ–ezért; mat-vayunam–a Rólam (az Istenség Személyiségéről) szóló tudás; lokam–a világ; grāhayan–hogy elterjessze; iha–ebben a világban; tiṣṭhatu–maradhat.
FORDÍTÁS
Uddhava semmilyen tekintetben sem alacsonyabb rendű Nálam, mert az anyagi természet kötőerői soha sincsenek rá hatással. Ezért itt maradhat ebben a világban, hogy elterjessze az Istenség Személyiségéről szóló tudást.
MAGYARÁZAT
A tulajdonság, ami ahhoz szükséges, hogy valaki képviselhesse az Urat, nem más, mint hogy ne álljon a természet anyagi kötőerőinek hatása alatt. Az anyagi világban a legmagasabb rendű képzettséget az jelenti, ha valaki brāhmaṇa. De mivel a brāhmaṇa a jóság kötőerejének hatása alatt áll, brāhmaṇának lenni nem elegendő ahhoz, hogy valaki az Úr képviselőjévé váljon. Az embernek a jóság minőségén is felül kell emelkednie, s a tiszta jóságban kell helyzetét megszilárdítania, hogy ne legyenek rá hatással az anyagi természet kötőerői. A transzcendentális alkalmasságnak ezt a szintjét śuddha-sattvának vagy vasudevának nevezik, s ez az a szint, amelyet elérve az ember megvalósíthatja Isten tudományát. Ahogyan az Úrra nincsenek hatással az anyagi természet kötőerői, úgy az Úr tiszta bhaktája is mentes azoktól. Ez az első szükséges tulajdonság ahhoz, hogy valaki egy legyen az Úrral. Azt, aki képes elérni ezt a transzcendentális szintet, jīvan-muktának vagy felszabadultnak nevezik, annak ellenére, hogy látszólag anyagi feltételek határozzák meg életét. Ezt a fajta felszabadulást az éri el, aki szüntelenül az Úr transzcendentális szerető szolgálatába merül. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu (1.2.187) így ír:
- īhā yasya harer dāsye
- karmaṇā manasā girā
- nikhilāsv apy avasthāsu
- jīvan-muktaḥ sa ucyate
„Bárki, aki tetteivel, elméjével és szavaival egyedül az Úr transzcendentális szerető szolgálatának él, minden bizonnyal felszabadult lélek még akkor is, ha az anyagi lét látszólag feltételekhez köti.” Ez a transzcendentális helyzet jellemezte Uddhavát, így őrá esett a választás, hogy az Úr hiteles képviselője legyen, amikor a világ nem láthatja többé az Urat testében. Az Úr ilyen bhaktáját sohasem befolyásolja az anyagi hatalom, intelligencia vagy épp a lemondás. Az anyagi természet minden támadását képes eltűrni, ezért gosvāmīként ismerik. Csak ezek a gosvāmīk érthetik meg az Úr transzcendentális, szeretetteljes kapcsolatainak rejtélyét.