HU/SB 3.5.28


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

so ’py aṁśa-guṇa-kālātmā
bhagavad-dṛṣṭi-gocaraḥ
ātmānaṁ vyakarod ātmā
viśvasyāsya sisṛkṣayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ–mahat-tattva; api–szintén; aṁśa–puruṣa teljes kiterjedés; guṇa–főképpen a tudatlanság kötőereje; kāla–az időtartam; ātmā–teljes tudat; bhagavat–az Istenség Személyisége; dṛṣṭi-gocaraḥ–látóhatár; ātmānam–számtalan különböző forma; vyakarot–differenciált; ātmā–tárház; viśvasya–a leendő élőlények; asya–ennek; sisṛkṣayā–létrehozva a hamis egót.


FORDÍTÁS

Ezek után a mahat-tattva számtalan különféle formává differenciálódott, a leendő élőlények forrásává. A mahat-tattva főképpen a tudatlanság kötőerejében van, s létrehozza a hamis egót. Az Istenség Személyiségének teljes kiterjedése ez, a teremtés összetevőinek és azok érési idejének teljes tudatával.


MAGYARÁZAT

A mahat-tattva a közvetítő eszköz a tiszta szellem és az anyagi lét között. Az anyag és a szellem találkozása, amelyből az élőlény hamis egója létrejön. Minden élőlény az Istenség Személyiségének különálló szerves része. A hamis ego ösztönzésére a feltételekhez kötött lelkek    –    annak ellenére, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves részei    –    az anyagi természet élvezőinek tekintik magukat. Ez a hamis ego kötöz mindenkit az anyagi léthez. Az Úr újra és újra lehetőséget ad a megtévesztett, feltételekhez kötött lelkeknek, hogy megszabaduljanak ettől a hamis egótól    –    ezért következik be időről időre az anyagi világ teremtése. Az Úr minden lehetőséget megad a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy jóvátegyék a hamis ego cselekedeteit, de meghagyja parányi függetlenségüket, amellyel amiatt rendelkeznek, hogy az Ő szerves részei.