HU/SB 3.8.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

kālena so ’jaḥ puruṣāyuṣābhi-
pravṛtta-yogena virūḍha-bodhaḥ
svayaṁ tad antar-hṛdaye ’vabhātam
apaśyatāpaśyata yan na pūrvam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kālena–idővel; saḥ–ő; ajaḥ–az önmagától született Brahmā; puruṣa-āyuṣā–életének hosszával; abhipravṛtta–lefoglalva; yogena–meditációban; virūḍha–fejlődött; bodhaḥ–intelligencia; svayam–automatikusan; tat antaḥ-hṛdaye–a szívben; avabhātam–megnyilvánult; apaśyata–látta; apaśyata–látta; yat–amely; na–nem; pūrvam–azelőtt.


FORDÍTÁS

Száz évének leteltével, amikor meditációját befejezte, Brahmāban megszületett a szükséges tudás, s ennek eredményeképpen szívében meglátta a Legfelsőbbet, akit azelőtt legnagyobb erőfeszítése ellenére sem pillanthatott meg.


MAGYARÁZAT

A Legfelsőbb Úrról csakis az odaadó szolgálat folyamatán keresztül szerezhetünk tapasztalatot, nem pedig az elmebeli spekuláció terén tett erőfeszítéseink révén. Brahmā korát divya évekkel mérik, amelyek nem egyeznek meg az emberi lények napéveivel. A divya éveket a Bhagavad-gītā (BG 8.17) számítja ki: sahasra-yuga-paryantam ahar yad brahmaṇo viduḥ. Brahmā egy napja annyi, mint ezerszer a négy yuga együttesen (4 300 000 év). E számítás szerint Brahmā száz évig meditált, mielőtt megértette minden ok legfelsőbb okát. Aztán megírta a Brahma-saṁhitāt, amelyet az Úr Caitanya jóváhagyott és elismert, s amelyben az Úr Brahmā így énekel: govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. Az embernek meg kell várnia, hogy megkapja az Úr kegyét, s csak aztán szolgálhatja Őt vagy ismerheti meg eredeti valójában.