HU/SB 3.8.6
6. VERS
- muhur gṛṇanto vacasānurāga-
- skhalat-padenāsya kṛtāni taj-jñāḥ
- kirīṭa-sāhasra-maṇi-praveka-
- pradyotitoddāma-phaṇā-sahasram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
muhuḥ–újra és újra; gṛṇantaḥ–dicsőítve; vacasā–szavakkal; anurāga–nagy szeretettel; skhalat-padena–szimmetrikus ritmussal; asya–az Úrnak; kṛtāni–cselekedetek; tat-jñāḥ–akik ismerik a kedvteléseket; kirīṭa–sisakok; sāhasra–ezrek; maṇi-praveka–a drágakövek ragyogó sugárzása; pradyotita–belőle áradó; uddāma–felemelte; phaṇā–csuklyák; sahasram–ezer és ezer.
FORDÍTÁS
A Sanat-kumāra vezette négy Kumāra, akik mindannyian ismerték az Úr transzcendentális kedvteléseit, csodálatos ritmusú, ragaszkodással és szeretettel teli, válogatott szavakkal dicsőítették az Urat. Az Úr Saṅkarṣaṇa ekkor felemelte és széttárta ezer és ezer csuklyáját, s a fejét díszítő ragyogó ékkövekből sugárzó fényt kezdett árasztani.
MAGYARÁZAT
Az Urat néha uttamaślokának is szólítják, aminek a jelentése: „akit a bhakták válogatott szavaikkal imádnak”. Az a bhakta, aki tökéletesen elmerül az Úr iránti ragaszkodásban és szeretetben, csak úgy ontja magából az efféle válogatott szavakat. Számtalan példa van arra, hogy még egy kisfiú is képes a legválogatottabb szavakkal csodálatos imákat zengeni az Úr dicsőségét magasztalva. A nemes érzések és a szeretet kifejlődése nélkül az ember nem képes arra, hogy illendő imákkal köszöntse az Urat.