HU/SB 3.9.9
9. VERS
- yāvat pṛthaktvam idam ātmana indriyārtha-
- māyā-balaṁ bhagavato jana īśa paśyet
- tāvan na saṁsṛtir asau pratisaṅkrameta
- vyarthāpi duḥkha-nivahaṁ vahatī kriyārthā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yāvat–ameddig; pṛthaktvam–különállás; idam–ez; ātmanaḥ–a testnek; indriya-artha–az érzékek kielégítéséért; māyā-balam–a külső energia befolyása; bhagavataḥ–az Istenség Személyiségének; janaḥ–egy személy; īśa–ó, Uram; paśyet–lát; tāvat–addig; na–nem; saṁsṛtiḥ–az anyagi lét hatása; asau–az az ember; pratisaṅkrameta–le tudja győzni; vyarthā api–bár szándék nélküli; duḥkha-nivaham–sokszoros szenvedések; vahatī–hozni; kriyā-arthā–gyümölcsöző cselekedetekért.
FORDÍTÁS
Ó, Uram! Az anyagi gyötrelmek valójában nem léteznek a lélek számára. Ám addig, amíg a feltételekhez kötött lélek úgy látja a testet, mint ami az érzéki élvezetet szolgálja, külső energiád hatásának köszönhetően nem képes kiszabadulni az anyagi gyötrelmek béklyójából.
MAGYARÁZAT
Az anyagi létben az okozza az élőlény minden baját, hogy azt hiszi, élete független. Örökké a Legfelsőbb Úr törvényeitől függ, mind feltételekhez kötött, mind felszabadult állapotban, de a feltételekhez kötött lélek a külső energia hatására azt gondolja, hogy nem függ az Istenség Személyisége felsőbbrendű hatalmától. Eredeti helyzete az, hogy összhangban éljen a legfelsőbb akarat vágyával, ám amíg nem tesz így, biztos, hogy tovább hordozza az anyagi kötelék bilincseit. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 2.55) mondja: prajahāti yadā kāmān sarvān pārtha mano-gatān – le kell mondania minden olyan tervről, amelyet az elme spekulációja hoz létre. Az élőlénynek összhangban kell cselekednie a legfelsőbb akarattal. Ez segíteni fogja abban, hogy kiszabaduljon az anyagi lét útvesztőjéből.